JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 
Pátzay Pál: Wallenberg emlékmű - Budapest, Lipótváros (Fotó: Legeza Dénes István)

Pátzay Pál: Wallenberg emlékmű - Budapest, Lipótváros
(Fotó: Legeza Dénes István)

Raoul Wallenberg Svédország egyik leghíresebb családjában született 1912. augusztus 4-én, Stockholmban. Iskoláit Stockholmban végezte, érettségi után Amerikában folytatta tanulmányait, építészetet tanult. A diploma megszerzése után Dél-Afrikába ment, majd egy holland banknál dolgozott Haifában, Palesztinában. 1936-ban tért vissza Svédországba és egy élelmiszerüzletekkel foglalkozó cégnél helyezkedett el, amely közép-európai vöröskeresztes intézmények számára is szállított. Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók megpróbáltak semleges országoktól kérni útlevelet, a svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azoknak, akiknek svéd kapcsolataik voltak. 1944-ben az Egyesült Államok kormánya kérte a svéd kormányt, járjon közben Magyarországon, ezért a svédek küldeni akartak valakit információszerzés és segítségnyújtás céljából. Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre. Szabad kezet kapott a svéd külügyminisztériumtól: nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, hanem a vesztegetést, a zsarolást is. Wallenberg svéd védő-útlevelet tervezett, amely azt bizonyította, hogy tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Szálasi hatalomátvétele után megnövelte a svéd menedékházak számát, amelyekbe hamarosan 15000 lakó költözött be. A háború vége felé egy egyszerűsített védlevelet talált ki, amelyen már csak az ő aláírása szerepelt. Ezt követően azonban a kormány érvénytelenített minden menlevelet. 1945. január 17-én Wallenberg Debrecenbe indult, de nem érkezett meg oda. Feltételezések szerint erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. Szemtanúk szerint a lubjankai börtönbe került. Halálának körülményei tisztázatlanok.

1989-ben George Bush amerikai elnök jóváhagyta azt a határozatot, amely október 5-ét Wallenberg nappá nyilvánította. Wallenberg volt a második személy, akit tiszteletbeli amerikai állampolgársággal ajándékoztak meg (1981).

Orbán Ottó: A Wallenberg-jelentés
(részlet)
A Walhallában az istenek habzó, vörös vért isznak a sülthöz;
Eichmann az udvari szállítójuk. Ez világos…
De mit jelent Wallenberg élete, rejtélyes halála –
ha ugyan meghalt, és nem él valahol mint agyatlan élőhalott?
Hogy a Sorskovács is üthet mellé? Vagy Isten elbóbiskolt?
Vagy nincs jó és rossz? Vagy ébren álmodunk,
ha emberarcot képzelünk a kozmikus paróka alá,
hol csak a képlékeny fogalmak fullasztó örvénye kavarog?
Óvakodj többet tudni másoknál, mert két sereg közé szorulsz,
s nem lehetsz többé bíró, csak mentő tanú…
Egy svéd diplomata. Fekete szalonkabáthoz fehér selyemsálat visel.
Vigyázatlan és vakmerő. Kihazudja az üstből a kárhozottakat.
A kemencék tűzfénye vezeti Betlehem felé, és nem hagy hátra mást,
csak egy noteszt a címekkel, meg a világpusztulás kérdőjelét.


Roul Wallenberg - Budapest, Lipótváros (Fotó: Legeza Dénes István)

Roul Wallenberg - Budapest, Lipótváros (Fotó: Legeza Dénes István)

Ember Mária: Wallenberg elrablása
(tanulmány)
Szilágyi Csaba: A Wallenberg-ügy
(összefoglaló)

Faludy György: Pokolbeli napjaim után
(részlet)

A következő napot Didier irodájában töltöttem, ahol megbeszéltük és aláírtuk a szerződést, egyes részletekről tárgyaltunk, majd ittunk. Kora délelőtt még telefonált szállodámba Szilágyi Pista, egy kellemes, fiatal párizsi ismerősöm, és megkérdezte, feljöhet-e hozzám egy pillanatra? Szilágyi vagy harminckét éves, egyetemet végzett ember volt, tudomásom szerint a Department of State alkalmazottja, de hogy hol dolgozik és mit csinál, azt senkinek el nem árulta. Barátnőjével együtt jött fel. Barátnőjét Kelecsényi Évának hívták. Őt is régebbről ismertem Párizsból. Mindenki tudta róla, hogy fiatalon, 1944-ben Raoul Wallenberget kísérte autóján az újlaki téglagyár és az osztrák határ között. Azért, hogy zsidókat mentsenek. A zsidókat ekkor erőltetett menetben hajszolták az osztrák határ felé, és százával lőtték agyon a nyilasok.

Kertész Imre: Gályanapló
(részlet)

Tegnap délelőtt, az autóbuszról leszállva, a Wallenberg-szobornál megálltam. Mellettem úgy a jó hatvanas éveit taposó férfi. Néztük, ki helyezte el a kék-fehér-piros szalagos koszorút. Minden további nélkül megszólít: hogy tudom-e, ki ez? Ez az ember – folytatja – tízezrek életét mentette meg 1944-ben. „És mégsem a németek tartóztatták le – mondja –, pedig nekik aztán lett volna okuk rá. De hiába – teszi hozzá –, akárhogy is, a német mégiscsak kultúrnép.” Meghökkenésemben éppen csak ellene tudom vetni, hogy ez a szobor éppenséggel mást bizonyít, hiszen ki elől mentette Wallenberg az életeket? „Igaz – feleli –, hát akkoriban tényleg, de azóta…” Majd zavartalanul, szinte diadalmasan: „Az oroszok viszont letartóztatták, elvitték Szibériába, és megölték.” – Eléggé eredeti interpretáció, de kétségkívül magán hordja az idők bélyegét.

Konrád György Individuumok Európája
(részlet)

Csináltunk Budapesten egy Wallenberg Társaságot. Egy svéd emlékére, aki a magyar fővárosban zsidók ezreit mentette meg a német és a magyar náciktól, majd a szovjet titkosszolgálat elhurcolta és megölte. Egyszóval hommage-ként egy európai emlékére, aki mint egy igazi regényhős, a lelkiismerete buzdítására szembeszállt a diszkriminációval, amely őt amúgy nem érintette volna. Tudta, amit egy írónak is tudnia kell, hogy mindig más emberek kerülhetnek a diszkrimináltak helyzetébe, hogy mindig más a kiközösített. Egyszer csak észreveszed, hogy a törvény nem véd. Megtörténhet, hogy az állam, a fegyveres hatalom körülkeríti, mellőzi, üldözi az állampolgárok egy csoportját. Mindig az ő hátrányukra döntenek, és mindig őrájuk jár a rúd. A többiek megszokják, és természetesnek, sőt helyénvalónak is tartják ezt; majd közmegrovásban is részesül a nem üldözöttek közül az, aki az üldözöttek pártjára áll. Az üldözöttet eleve bűnösnek nyilvánítják, és hogy ne védekezhessen, elnémítják. Még nem oszlott semmivé, még visszajár a diszkrimináció kísértete. Mint egy vírus, lappang egy darabig, majd újra támad. Minden okunk megvan rá, hogy az emberi méltóság világnézetét keressük. Wallenberg olyan ember volt, aki nem felsőbb utasításra jár el, hanem a saját erkölcsi kódexét követi. Egy ember, ha az igazáról meg van győződve, sokat tud tenni.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal