JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


THÉK ENDRE (Orosháza, 1842. nov. 1. – Budapest, 1919. jún. 8.): nagyiparos, a kézműves hagyományokon alapuló, századfordulós magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője.

Az elemi iskola után asztalos szakmát tanult. A békéscsabai Langi-féle műhelyben állítólag Munkácsy Mihállyal egyidőben inaskodott. Ezután először a fővárosba, majd 1860 körül Párizsba ment, ahol hosszabb időt töltött a műbútorgyártás tanulmányozásával. Franciaország fővárosa akkoriban a klasszikus bútorművészet fellegvára volt, ahol a historizmus még erőteljesen a kézművességre támaszkodott, szemben Angliával és az Egyesült Államokkal, ahol az asztalosságot a bútoripar mennyiségi szemlélete formálta át. Az Újvilágba készülve kapott hírt a kiegyezés megvalósulásáról, ami eredeti elképzeléseinek megváltoztatására késztette. Hazatérve Budapesten szerény műhelyt nyitott. Néhány évvel később megvásárolta az Üllői úton működő Tauszig-üzemet, melyet később több száz főt foglalkoztató, gőzgépeket alkalmazó gyárrá fejlesztett. Üzeme 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban berendezett bútorgyárává vált, melynek működését az 1890-es években zongoragyártásra is kiterjesztette, s ezzel lerakta az alapját az első nagyobb szabású magyar zongoragyárnak. Gyára készítette az Operaház, a Tőzsde, a Kúria, a Károlyi- és a Wenckheim-palota berendezését is.

Munkáiban a korai eklektika képviselője, a régi francia és angol bútorstílusok követője volt. Emellett azonban a gyár nevéhez fűződik a Rippl-Rónai József által tervezett budai Andrássy-palota ebédlőberendezésének elkészítése is, amely a magyar szecessziós belsőépítészet legjelentősebb együttese.

Az alapító 1919-es halála után a gyár hanyatlása megkezdődött. A reprezentatív közintézmények építése Trianon után megszűnt, ezért a főváros egyre szűkebb teret adott a gyár fő profilját jelentő tevékenységnek. Az üzem először egy szerényebb telephelyre, a Tűzoltó utcába költözött, majd 1938-ban végleg bezárt.

Dr. Tóth Sándor: Fafeldolgozás - Bútorkészítés
(részlet)
Bútorgyártás a századforduló után

1906-ban az asztalosműhelyek számát tizenkétezerre, foglalkoztatottjaik számát 20 ezer főre becsülték, míg a nagyobb bútorüzemek összesen kb. 3 ezer főt foglalkoztattak. Az 1910-es ipari adatokból az is kiderül, hogy a tucatnyi hajlítottbútor-gyár a 2.700 munkásával ugyanakkora termelési értéket produkált, mint a 126 asztalosüzem a csaknem 6.000 főjével. Ekkortájt a pesti Thék bútorgyár 400, a békéscsabai Reisz és Porjesz, valamint Gelb Miksa budapesti üzeme közel 200, a Lingel 150 fővel dolgozik.

Vadas József: Iparművészet. Bútorművészet

Dr. Tóth Sándor: Bútorkészítés
A Thék gyár korabeli képeslapon – századelő
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal