Jeles Napok - Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Kun Fruzsina: Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

(részlet)

Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét.

[…]

A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

Magyarok Nagyasszonya

Diós István: A szentek élete

Magyar Katolikus Egyház

Szathmáry György: Himnusz a Magyarok Nagyasszonyához

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár

(vers)

Ladocsi Gáspár: Magyarok Nagyasszonya

Jel, 2001. szeptember

[Szentséges Szűz Mária…]

Katolikus népének

Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.

Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,

Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.

Imádd Jézust értünk, akit te szültél.

Szép liliomszál, szüzek virágja.

Könyörögj érettünk, istennek anyja.

Ó mely ékes vagy Mária, bűnösöknek szószólója.

Lészped, Moldva

Énekelte: Simon Ferenc Józsefné Fazakas Ilona

[Szentséges Szűz Mária…] (előadó: Bodza Klára)

Biblia – Gal 4,4-7 – Isten gyermekei vagyunk

Szent István Társulati Biblia

De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.

A magyarok Nagyasszonya - Budapest, Vajdahunyadvár (Fotó: Legeza Dénes István)

Mennyországnak királynéja…

Mennyországnak királynéja,

irgalmasságnak szent anyja.

Tengernek ezer csillaga,

üdvözlégy szép szűz Mária.

Légy segítője népednek,

az elveszett bűnösöknek.

Kísérője istenednek,

anyja lettél teremtődnek.

Halleluja

[Mennyországnak királynéja…] / népdal (előadó: Bodza Klára)

Biblia – Lk 1,26 – 36 – Jézus születésének hírül adása

Szent István Társulati Biblia

A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.”

Telek József: Magyarok Nagyasszonya

(részlet)

Mindenütt az egész keresztény világ, akármely szükségnek idején, együtt említi a Jézus nevét a Mária nevével, de főképpen apostoli magyar hazánkban a régi magyarokban forrott ez a Mária szent nevéhez való buzgóság. Ezek említették s kiáltották szükségnek idején a Jézus nevével a Mária szent nevét. Ezeknél dicsőíttetett a Mária szent neve a Jézus nevével. Mivel Szent István, édes hazánk s nemzetünknek első koronás királya Nagyboldogasszony napján halandó életének végét elérvén, az egész országot s magyar népet végső rendelésével már előre Boldogasszony oltalmába ajánlotta, mintha az Izrael fiaival az Isten szent Anyjához ama szókat világosan mondotta volna: Dominare nostri tu, et filius tuus. Oh Mária, ég s föld királynéja! uralkodjál te és a te fiad rajtunk! Te légy a magyarok Nagyasszonya!

Józsa Judit: Patrona Hungariae (kerámiaszobor)

Csete István: Nagyasszonyunk palástja

(részlet)

Ma, szerelmesim, nemzetünknek üljük új születése napját, akiknek mennyekből édesanyát rendelt a nagy gondviselő Isten, ki mindnyájunkat anyai palástja és szárnyai alá fogadna, és nemcsak közönséges kötéllel magához szorítana, úgymint hitnek cselédit, hanem közelebb való kötelességgel, mint ajándékba hagyott testamentomi örökségét, birodalma alá foglalná, és az egész keresztyén birodalom határiból Magyarországot mint jobb részt választaná.

Pázmány Péter: Litánia

Boldogságos Szűz Mária,

Istennek szent Anyja,

Szent szüzeknek Szüze,

Krisztusnak szent Anyja,

Irgalmasságnak Anyja,

Isteni malasztnak Anyja,

Tisztaságnak Anyja,

Szeplőtelen szűz Anya,

Makula nélkül való Anya,

Minden szerelemre méltó Anya,

Csudálatos Anya,

Teremtőnknek Anyja,

Megváltónknak Anyja,

Nagy okosságú Szűz,

Tisztelendő szent Szűz,

Dicséretes szent Szűz,

Hatalmas szent Szűz,

Kegyes és irgalmas Szűz,

Igazságnak tüköre,

Bölcsességnek királyszéki,

Mi vigasságunknak oka,

Lelki edény,

Tisztességes edény,

Ájtatosságnak méltó edénye,

Elrejtett titkos értelmű rózsa,

Dávid királynak tornya,

Elefántfogból csinált szép torony,

Aranyból épített szép ház,

Békességszerzésnek szekrénye,

Mennyországnak ajtaja,

Hajnali szép csillag,

Betegeknek egészsége,

Bűnösöknek oltalmazója,

Nyavalyások vigasztalója,

Keresztények segítsége,

Angyalok királyné asszonya,

Pátriárkák királyné asszonya,

Próféták királyné asszonya,

Apostolok királyné asszonya,

Mártírok királyné asszonya,

Vallástevők királyné asszonya,

Szüzeknek királyné asszonya.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

(részlet)

Pars prima

Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul

Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul,

Hanem fényes mennyei szent csillagokbul,

Van kötve koronád holdbol és szép napbul;

Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat,

Az ki örökkén volt, s imádod fiadat

Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat:

Szentséges királyné! hivom irgalmadat.

Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt,

Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt,

Megvetvén világot, kiben sok java volt,

Kiért és szent lelke, ha teste meg is holt.

Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él,

Bűvöljön jó hire, valahól nap jár-kél,

Lássák pogány ebek: az ki Istentől fél,

Soha meg nem halhat, hanem örökkén él.

Vásárhelyi András: Cantilena

(részlet)

Siradalmas nékönk születésönk,

Félödelmes sok hivolkodásonk,

Rettenetes nekönk bajvívásonk:

Ha te nem léssz nekönk kegyes táplálónk.

Asszonyoknak szépséges tüköre,

Férfiaknak tisztes győzedelme,

Halottaknak nagy hiedelme,

Ördögöknek ő nagy töredelme.

Rólad szólnak szenteknek mondási,

Szentháromságnak nagy titkus tanácsi,

Apostoloknak szent prédikálási,

Mártíromoknak nagy diadalmassági.

Halottaknak megszabadejtója,

Törököknek megnyomorojtója,

Kerályoknak jó tanácsadója,

Magyaroknak megoltalmazója!

[Szeplötelen Szüz MARIA…]

(részlet)

O te Mennyei szép Rósa,

Es Szüzességnek Virága:

Szent Fiadat kérjed arra,

Vegyen minket óltalmába.

Tartson-meg igaz Hitünkben,

Es vezérellyen mindenben:

Az ördögnek kötelében,

Ne-hadgyon esni kétségben.

Országunkban csendességet,

Es állandó békességet:

Adgyon igaz szeretetet,

Egy-más szeretö Szent Lelket.

[Idvöz légy frigynek Ládája…]

(részlet)

IDvöz légy frigynek Ládája,

Szent Szüz, Lelkünknek mannája;

Benned epült Christus nyája,

Magyarok fényes fáklyája.

Te valál földünk virága,

Arany almánk termö ága,

Nepünk tellyes bóldogsága,

Minden baiunk orvossága.

[Szüz MARIA, Christus Annya…]

(részlet)

SZüz MARIA, Christus Annya,

Menyország Királynéja.

Atya Isten kíncs-tartója,

Magyarok szó-szóllója.

Menyország fényes úttya,

Irgalmasságnak kúttya,

Te imádságodnak fontya,

Isten irgalmát ránk ontya.

Méltán mondatol Rósának,

Paradicsom fájának,

Elö kenyér hajójának,

Evezök Csillagának.

Aron veszszeje Szent Szüz,

Mójsestöl láttatott tüz,

Ki töllünk minden gonoszt üz,

Es lelkünkre kegyelmet füz.

Juhász Gyula: A fekete Mária

(részlet)

Ősi templom árnyas szögletében

Századoknak füstje és pora

Lassan lepte be s ő mély sötéten

Néz jövőbe hét tőrrel szivében:

Magyarok Asszonya.

Háború és béke váltakoztak

És jött és ment nemzetek sora,

Nyarak búzát, telek havat hoztak,

Ő csak nézett, a Fiát karolva:

Magyarok Asszonya.

Hű zarándok messze, messze tájról,

A lábain országút pora,

Vigaszt várva hozzájött s a távol

Múltakból gyászt s jó reményt világol

Magyarok Asszonya.

S jöttem én is, e szomorú öltő

Bús magyarja, hű zarándoka,

Mit adhatnék, csüggedt, árva költő:

E dalt hozom, mint könnyét a felhő,

Te feketén is vigaszt derengő

Magyarok Asszonya!

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele

(részlet)

Mária

Magasztalom őt, aki méhemben fogant

és felemelte holdsarlóm az égre

és csillagfüzért illesztett homlokomra

és az égi tej ösvényén viteti leplem

és az édesség viharával fúvatja fátylam

és eleven tüzekkel röpíti diadalszekerem

és seregekkel népesíti győzelmi utam

és örök dal tornyait építi köröttem,

így kivánja; meg nem fejthetik

a léptem redői alatt forgó

tüzes hadak, homályos nemzedékek.

Kezdettől apám, s én szültem őt,

aki az óriás ürességen által

a csend szikrázó kristálya fölé

a teremtmények sodrából fölmeredve

háromfejü oszlopként magasúl

és villámló tetőként beborít

a hármas homlok glóriája.