JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 11.Névnap: Árpád
    
 
Hónapok
 
Szent-Györgyi Albert (Az animációt a Color Plus Kft.
                    készítette.)

Szent-Györgyi Albert
(Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

SZENT-GYÖRGYI ALBERT [Albert von Szent-Györgyi] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, 1986. október 22.):

A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból világszerte sokrétű kísérleteket végezzenek vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. 1947-től az Egyesült Államokban élt.

Gergely Ágnes: Szibéria nincs olyan messze
(részlet)

Szent-Györgyi a Biokémiai Intézet vezetője lett, hamar összebarátkoztam a családdal, kinn laktak az intézet egyik szárnyában, emlékszem, a lakásban fehéregérszag volt, Albert mamája – erdélyi nagyasszony – a Für Elisét játszotta… Szent-Györgyi sortban kosárlabdázott a növendékeivel, szerette a polgárpukkasztást. Evezőstúrákra mentünk együtt, egy életre beleszerettem Albertbe, olyan volt mint egy görög félisten, csak a lába volt kicsit rövid. Amikor megkapta a Nobel-díjat, épp otthon voltam, Baján, oda táviratozott: „gyere, segíts.” Segítettem is: köszönőleveleket írni, pénzkérők, látogatók hadát fogadni, elhárítani, feltartani az újságírókat, akik rafinált módon próbáltak bejutni hozzá… A világot Szent-Györgyi és családja tágította ki számomra. Albert szerzetesi életmódot folytatott, csak arra költött, ami az életprogramjába beleillett. Szerette a zenét, a költészetet, megtanított, hogy utazni kell, amíg az ember fiatal. Mint nemzetközi gondolkodású kutató, nem tudta elképzelni, hogy nem a józan érvek, hanem a nácizmus és a progresszió alternatívája fogja a világ sorsát eldönteni, ezért vállalta a háború alatt a törökországi küldetést is, hogy a magyar kiugrás ügyében kapcsolatokat keressen. Elsők közt volt a nácik elfogatási listáján. Bujkált. Mikor 1945 után a magyar gazdasági életnek gyors feladatokat megoldó biokémiai intézetre volt szüksége, és Albertnek a saját hosszú távú kutatási programját föl kellett volna adnia, akkor elment az országból, és követte őt majdnem minden munkatársa.

Pilinszky János: Katolikus szemmel (XI.)

A művészet csodája címmel szép írást jelentetett meg Ferenczy Béniről a Film, Színház, Muzsikában Gách Marianne. Kár, hogy a cikk zárósorai meglehetősen lerontják a beszámoló írói hitelét. Szent-Györgyi Albert lemezről lejátszott Psalmus Humanum-áról van szó. „Uram! Óvd meg gyermekeimet / Óvd meg elméjüket, hogy az én romlottságom őket meg ne rontsa / Óvd meg életüket, hogy a fegyverek, melyeket kovácsolok, őket el ne pusztítsák! / Hogy különbek legyenek szüleiknél, és felépítsenek egy új és jobb világot / Egy világot tele szépséggel, tisztességgel és jóakarattal / Hogy szeretet és béke uralkodjék mindörökké…” – így Szent-Györgyi Albert. S ekkor átveszi a szót a riporter: „Ferenczy Béni asztalra könyökölve hallgatja távoli jó barátja béke-könyörgését a maga teremtette béke-istenhez.”

E kommentár akkor is abszurd, ha hívő, s akkor is, ha hitetlen ember művét tolmácsolná. A hívő: Istenhez fordul efféle könyörgésével; a hitetlen: az emberiség lelkiismeretéhez fellebbez. De egy maga csinálta istentől senki semmit nem várhat komolyan. Márpedig Szent-Györgyi verse komolyan esdekli a békét, ahogy Ferenczy Béni is komolyan hallgatja barátja szavait. Hogy is lehetne ezt félreérteni: „Uram! Óvd meg gyermekeimet…”

Gergely Ágnes: Egy indulat története
(részlet)
Az ember megy az utcán a zajban
és fel se fogja, hogy nézegetik,
csupán gépi életre kelt
ujjperce rándul, és így lesz a testből
milliárd galvanizált dróthuzal
egyetlen hatalmas szövedéke,
melyről csupán a külvilág
hiszi, hogy él.
A drótokat szívósan pattogtatják, tördelik az évek,
folyik a csendes pusztulás.
Vitatkoznak a hősök, a regények,
a slágerek, a filmek, az akrobaták,
a botanikusok és Szent-Györgyi Albert,
hogy van-e, s ha igen, miből van feltámadás.
Szent-Györgyi Albert
(szócikk)
Horváth Judit: Szent-Györgyi Albert
(festmény)
Az első védőbástya: C-vitamin
NOBEL-DÍJASOK
(gyűjtőoldal)

Beck Mihály: A magyar Nobel-díjasok
(tanulmány)
Szollár Lajos: A Szent-Györgyi-iskola

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal