Jeles Napok - Szent Simon és Júdás apostolok

Szent Júdás apostol - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

(részlet)

Simon-Júda

Október harmadik, Skorpió havának első dekádjába két apostol is jutott. Simon és Júdás Tádé, más néven Júda. Jézus 12 apostola közül róluk tudjuk a legkevesebbet. Simon – Lukács nyomán – a „zelóta” megkülönböztető nevet kapta. Ebből annyit mindenesetre megtudhatunk, hogy mielőtt Jézushoz csatlakozott volna, a fanatikusan Róma-ellenes nemzeti zelóta párthoz tartozott, amelynek tagjai a modern terroristákhoz hasonlóan a gyilkos és öngyilkos merényletektől sem riadtak vissza (görög zélótész = „vakbuzgó”). Legendája szerint Jézus mennybemenetele után Tádéval együtt Szíriában és Mezopotámiában terjesztette az evangéliumot, Perzsiában haltak vértanúhalált. Simont kettéfűrészelték (más változat szerint keresztre feszítették). Ennek megfelelően fűrész (illetve kereszt) az attribútuma. Fűrészéről nevezetesebb, ezért a favágók tisztelik védőszentjükként. A fűrészelés mint kivégzési mód másodlagosan kerülhetett be a szent legendájába, azt követően, hogy neve napja felől megszületett a döntés. Mivel október végén, a falevelek lehulltával kezdődik a favágó idény, belátható, ha az erdő munkásai az ekkor ünnepelt szentektől – nem Simon az egyetlen! – kérték az áldást dolguk megkezdéséhez. Elválaszthatatlan társa, akit Márk az áruló Júdás Iskariótéstől való megkülönböztetésül nevez Thaddeusnak (héber „bátor szívű”, „elszánt”, „merész”), a zelótának nevében is méltó társa. (A historizáló felfogás az áruló Júdásban is egy Jézusban csalódott zelóta hazafit vél fölfedezni.) Attribútuma a Marshoz illő bunkó, alabárd vagy lándzsa, a haláláról szóló legendaváltozatok szerint. Ő a vesztett ügyek patrónusa. Simon-Júda tisztelete – a népnyelv nevezi őket így – a XI. században támadt föl igazán Németországban, bár ünnepüket már a Szent Jeromos-féle martirológium (IV. század vége) is október 28-ára teszi, Róma pedig a IX. századtól hivatalosan megemlékezik róluk.

Biblia –Mt 10,1–4 – A tizenkét apostol kiválasztása

Szent István Társulati Biblia

Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett.

XXVIII. octob. Szent Simon es Thadaevsról

SZent Simon, Szent Thadaeussal,

Persiában menének;

Ott ékes buzgó szóllással,

Szent Hitet hirdetének:

Sokanis engedének,

Jesusunk szent nevének;

szantalan csudákat látván;

A' szót Isten bizonyitván.

De Sátán meg-irigylette

Jesusunk terjedését;

S' álnok szivektöl meg-nyerte,

Igazak meg-ölèsét:

Simont ketté fürèszlék,

Szent Júdást agyon verèk.

Szentidért légy áldot Isten!

Tégy értek velünk jót. Amen.

Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Diós István: A szentek élete

Magyar Katolikus Egyház

Szent Simon, és Szent Judas apostolrol

(részlet)

Szent Simon Apostol, Urunk Tanitványa,

Evangeliomnak serény szolgája:

Hirdeté bátran AEgyptus Országba,

Jerusálem Városába, és Sidó Országba.

Szent Judás Apostol Mesopotámiában,

Hirdeté Christust Edessa Városban:

Int mindeneket hinni a' Christusban,

Hogy bé-mehetnének vélle bóldog Menyországban.

De Sanctis apostolis Simonis et ivdae XXVIII 8bris

(részlet)

Miként harczolanak â te szent szolgaid,

Fáradvan éretted kedves apostolid,

Szent Simon és Judas, erös két vitézi d,

Eretted véreket ki adtak martirid,

Ezen képpen bátran mi-is hárczolhassunk,

Lelki ellenséget földre le nyomhassunk,

Igazán mindenkor â pályat futhassunk,

Végre országodban minnyaian iuthassunk.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

(részlet)

Simon azt jelenti: ‚engedelmes’ vagy ‚szomorúságot hordozó’. Két mellékneve volt: Zélótának, vagy Kananeus Simonnak is nevezték, Kána, galileai faluról, ahol az Úr a vizet borrá változtatta. A Zélóta ugyanaz, mint a Kananeus, mivel Kána azt jelenti: ‚buzgóság’ (zelus). Engedelmes volt a parancsolatok betöltésében, szomorú volt a lesújtottak iránti részvétben, és buzgó volt a kitartó lélekmentésben.

Júdás azt jelenti: ‚hitvalló’ vagy ‚dicsőséges’, avagy Júdás annyi, mint ‚ujjongó’ (jubilum dans). Megvolt ugyanis benne a hitvallás, az Ország dicsősége, és a belső örömujjongás. Sok mellékneve volt: mondták Jakab testvére Júdásnak, hiszen a fiatalabb Jakab testvére volt; másodszor nevezték Tádénak (Thaddaeus) is, ami annyit tesz: ‚aki a fejedelmet megragadja’; avagy Thaddaeus a thadea és deus (isten) szavakból származik. A thadea királyi öltözetet jelent. Ő volt ugyanis Isten királyi öltözete, erényeinek ékessége által, amivel megragadta Krisztust, a fejedelmet. Avagy Thaddaeus annyi, mint thea deus, azaz ‚nagy Isten’, tudniillik Istengyermeksége által. Harmadszor az Egyháztörténetben Lebbaeusnak is nevezik, ami körülbelül annyit jelent: ‚szív’, ‚szívecske’, azaz ‚szívét ápoló’, avagy a Lebbaeus kancsót (lebes) jelent. Szív a nagylelkűsége által, szívecske a tisztasága által, kancsó hálateltsége által, mivel kiérdemelte, hogy az erényeknek és a kegyelemnek mintegy fazeka és edénye legyen.

Bálint Sándor Ünnepi kalendárium

(részlet)

Júdás, másként Tádé tehát Jézus tanítványa és rokona. Életét teljesen átszőtte a legenda, amint Abgar király történetéből is kitűnik. Kezében vándorbottal vagy újabb időkben Krisztus képmásával szokás ábrázolni.

Tisztelete – nyilvánvalóan az Iskarióti Júdással való névrokonsága miatt – évszázadokon át mintegy lappangott, csak az újkorban bontakozott ki. Oltalmát, segítségét a korunkra annyira jellemző bonyolult, kilátástalannak tetsző, félreérthető emberi körülmények között, tanácstalanság, kétségbeesés idején keresik. Eredete talán Svédországi Szent Brigitta egyik látomása, amelyben Jézus kinyilatkoztatja neki, hogy mindig nagy bizalommal forduljon Tádéhoz.

[…]

Tádé kalendáriumi társa a buzgó Simon (Máté 10,4). A hagyomány a kánai mennyegző vőlegényével is azonosította. Ismertetője a fűrész, mert legendájának egyik változata szerint ez volt vértanúságának eszköze. Ezért különösen a favágók tisztelték védőszentül. Ennek ugyan eddigi tudomásunk szerint nincs biztos hazai nyoma, de a számos erdővidéki patrocinium miatt minálunk sem lehetett ismeretlen.

Neve keresztnévként régebben kedveltebb volt mint napjainkban. Ezt a belőle képzett számos családnév: Simon, Simonka, Simóka, Sinkó, Sinka, Simó, Sima is igazolja. Néhány helynév: Szentsimon, Csíkszentsimon, Nyárádszentsimon.

Ambrus Gyula: Favágó

TolnaArt Galéria

(szobor)

Gyenis István: Favágó

TolnaArt Galéria

(festmény)