| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]()
(részlet)
Kerény, deákul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált. Az örökvárosból származó ereklyéit a rajnavidéki Neuss őrzi. Matthias Zender kiváló kutatásaiból tudjuk, hogy a szent ottani hatalmas román temploma messzesugárzó Kerény-kultusz forrása, amely Belgiumra, Luxemburgra, Franciaország északi részére, szórványosan a keleti német vidékekre, így – ezt már mi tesszük hozzá – a XIII. század folyamán a Szepességbe is eljutott. Főleg járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a négy marsall, Vier Marschalle, eredetileg "istállómester" közé tartozott, tehát ott Remete Szent Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb középkori jószágpatrónusok között tartották számon.
(részlet)
Akiben két pogány istent is megszenteltek Ünnepének naptári helyét latin neve és foglalkozása magyarázza. Quirinus, akivel már találkoztunk, Róma egyik ősi főisteneként egy régi értelmezés szerint eredetileg a szabinok harcias pásztoristene lehetett (szabin quiris = „dárda”). Mars egyik megjelenési formájának tartották – a quiris talán Mars szent lándzsája volt (vö. a Longinusról írtakkal) –, szentünk katonatiszt volta és márciusi ünneplése is ezzel lehet kapcsolatos. Quirinus a harcias, szüntelenül tevékeny Mars békésebb természetű, gazdálkodó aspektusát személyesítette meg. Nemcsak az állatokról gondoskodott. Erre utal, hogy szerepe volt a gabonarozsdát elhárító Robig(o) istennő körüli kultuszban. Kerény jószágpatrónusi szerepköre egyértelműen Quirinus isteni funkciójára vezethető vissza. A keresztény naptárnak van még egy szentje, György, aki Kerényhez hasonlóan egy személyben katona és az állatok (kecskék, juhok) patrónusa volt, s utóbbi minőségében a latin Pales isten keresztény utóda. Mars, Pales és Quirinus – ez aligha szorul bizonyításra – ugyanannak az istenségnek voltak (nem is nagyon) különböző aspektusai. | ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|