JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 18.Névnap: Lukács
    
 
Hónapok
 
Szent Petronella (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Szent Petronella (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Petronella Szent Péter leánya volt. Nevét, ünnepét a középkori Magyarország misekönyvei számontartják. Keresztnévként is eléggé elterjedt. Pötöle elenyészett Fejér megyei falu templomának hajdani Petronella-titulusáról kapta elmagyarosodott nevét. Még a múlt század elején is állottak Abasár középkori Petronillatemplomának romjai.

Az Érdy-kódex szerint– ő színében, személyében felette igen szép volna. Úr Jézus Krisztushoz kedég szeplőtelen életében és buzgó szeretetében annál es szebb és ékesb vala. Köszvény kínozta, de atyja nem gyógyította meg. Az apostolok kérlelésére azt válaszolta, hogy úgy jobb neki. Mégis megparancsolta: Petronella kelj föl, és szolgálj minekünk. Úgy is történt, a lány meggyógyult. Utána azonban Péter mégis visszaparancsolta az ágyba. Petronella szót fogadott, most meg a feje kezdett fájni. Mikor azonban Jézus szeretetében még tökéletesebb lett, teljesen meggyógyult.

Egy Flaccus nevezetű pogány ispán feleségül kérte. Az Érdy-kódex nem említi, de más forrásból tudjuk, hogy kérőjét arra kérte, engedjen neki három napot a mennyegzőre való készülésre. Utána küldjön érte szüzeket, hogy a vőlegény palotájába vezessék. Ő pedig ezalatt imádkozott, böjtölt, virrasztott, megáldozott, hogy az Égi Vőlegény szólítsa magához. Így is történt. A koszorúslányok már csak a temetésére tudták elkísérni. A legenda mintha balladaköltészetünkben élne tovább (Szép Örzsébet, Piros Szép Örzsébet, Fogarasi István húga).

Néphagyományunk egyes vidékeken csak kalendáriumi jeles napként tartja valahol számon: derűs ideje jó kendertermést ígér.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Petronella, kinek életrajzát Szent Marcellus írta meg, Szent Péter apostol leánya volt. Túlzott szépsége miatt atyja akaratából állandó láz gyötörte. Egy alkalommal, mikor náluk vendégeskedtek a tanítványok, Titus így szólt Péterhez: „Minden beteget meggyógyítasz; miért éppen Petronellát hagyod betegeskedni?” Erre Péter: „Mert ez válik javára. De hogy azt ne gondolja valaki, hogy szavaimmal csak takargatom azt, hogy nem vagyok képes meggyógyítani: kelj csak fel gyorsan, Petronella – fordult a leányhoz –, és szolgálj nekünk!” Erre tüstént fölkelt makkegészségesen, és szolgált nekik. Miután pedig kiszolgálta őket, ezt mondta Péter: „Petronellám, térj vissza ágyadba!” Vissza is tért, és újra belázasodott.

Amikor viszont már tökéletesedni kezdett Isten szerelmében, végleg meggyógyította őt.

Eljött Petronellához egy Flaccus nevű nemes, hogy szépségéért feleségül vegye. Ezt a választ kapta: „Védtelen leányhoz fegyveresekkel jössz? Ha azt akarod, hogy a feleséged legyek, küldj hozzám három nap múlva tisztes asszonyokat és szüzeket, kik házadba kísérnek.” Mialatt Flaccus ezt intézte, Petronella buzgó böjtölésbe és imádkozásba kezdett, magához vette az Úr testét, majd ágynak esett, és harmadnapon elköltözött az Úrhoz.

Flaccus úgy érezte, hogy bolonddá tették. Erre Petronella egyik barátnője, Felicula után vetette magát, és ráparancsolt, hogy vagy jöjjön hozzá feleségül, vagy áldozzon a bálványoknak. Az mindkettőt megtagadta, a prefektus pedig hét napra étlen-szomjan börtönbe vetette, majd a kínpadon halálra gyötrette, s testét a csatornába vetette. Szent Nicomedes azonban kiemelte és eltemette. Ezért Flaccus maga elé rendelte Nicomedest is, és mivel megtagadta az áldozatbemutatást, ólmos botokkal agyonverette, s holttestét a Tiberisbe vettette; de egy klerikus, név szerint Justus kiemelte, és méltóképpen eltemette.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal