JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 
Szent Kelemen pápa - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó:
                        Legeza Dénes István)

Szent Kelemen pápa - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Kelemen szent pápa († 101), a kőszikla Péternek tanítványa és harmadik utóda, a bányászok egyik hajdani patrónusa. Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, a régi Magyarországon szórványosan, leginkább Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk. A rozsnyai Kálvária kápolnájában (1741) képét láthatjuk. Névünnepén itt búcsú is van: a bányászok díszruhásan, kezükben égő gyertyával misén vesznek részt. Hasonlóképpen Illés (Ilja) selmeci falu templomában is ott függ fogadalmi jellegű képe. Körmöcbánya (Kremnica) Szentháromság-szobrának egyik kőreliefjén is föltűnik, bányászó szerszámokkal körülvéve. Nyilván Szentkelemen elenyészett sárosi falu (1332) neve is bányász patrociniummal függött össze.

Szent I. Kelemen pápa
(Diós István: A szentek élete)

Pázmány Péter: A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra és egynéhány innepekre rendelt evangeliomokrúl prédikációk…
(részlet)

Szent Kelemen írja, hogy a pogány bölcsek tanítása olyan, mint a vadfa, melybe ha jó ágat oltunk, kedvesebb gyümölcsöt hoz; mivel a vadfa gyökere bévebben vonsza a föld nedvességét, vastagabb lévén a szelídfánál: gyümölcse pedig megszelídül az oltott ágtúl. Úgy a világi filozófia édes gyümölcsöket nevel, ha az isteni tudomány ága beléoltatik. Mózest az Isten mennyei bölcsességgel áldotta: mégis a pogány pap, Jétro tanácsát és tanítását örömest vette és követte az Isten népének vezérlésében. Ki tilthat minket is, hogy a jót a pogányok írásiból ki ne szedjük?

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Végül ez történt: eljött Rómába Barnabás, és Krisztus hitét hirdette, a filozófusok, meg mint esztelen őrültet kinevették. Egyikük – némelyek szerint a filozófus Kelemen, aki akkor még másokhoz hasonlóan kinevette, és tanítását megvetette – ilyen kérdést tett fel Barnabásnak, hogy gúnyt űzzön belőle: „A szúnyog ugyebár igen kicsiny állat. Miért van az, hogy hat lába és még szárnya is van, az elefántnak meg, noha irdatlan nagy állat, nemhogy szárnya nincs, de mindössze négy lába van?” Barnabás ezt felelte neki: „Ó, te oktalan! Nagyon könnyen megfelelhetnék kérdésedre, ha azt látnám rajtad, hogy azért kérdezed ezt, mert meg akarod ismerni az igazságot. Most azonban képtelenség bármit is mondani nektek a teremtményekről, mivel nem ismeritek azok Alkotóját, így törvényszerű, hogy mivel nem ismeritek a Teremtőt, a teremtményekkel kapcsolatban is tévedésben vagytok.” E szavak szíven ütötték Kelemen filozófust olyannyira, hogy Barnabás tanítványaként befogadta Krisztus hitét, és nemsokára Júdeába, Péterhez ment, aki megtanította őt Krisztus hitére, és cáfolhatatlanul bizonyította a lélek halhatatlanságát.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal