JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 18.Névnap:
    
 
Hónapok
 
Szent János és Szent Pál (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Szent János és Szent Pál (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

János és Pál római testvérpár volt: Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot (362). A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá alakították át. Közbenjárásukat egyes vidékeinken a nép égiháború idején tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket. E közép-európai összefüggések tisztázása közös munkával kívánatos volna.

Tiszteletüket legújabban Robert Schindler az antik Dioskuros-hagyománnyal, Castor és Pollux alakjával és ünnepével hozza kapcsolatba. Ez a nézet a mi magyar szempontunkból nem fontos. Sokkal lényegesebb, hogy az osztrák és bajor népi barokkban falusi kápolnák, helyi jelentőségű búcsújáróhelyek oltárain az időjárás patrónusaiként (Wetterherr) tűnnek föl. Ezt a népies ikonográfiai hagyományt követi Szekszárd még említendő kápolnája is.

A nap az aratás, egyúttal a nagy nyári zivatarok idejére esik. Elsősorban ezért fejlődött ki egyelőre ismeretlen liturgikus körülmények között viharokat fékező patronátusuk, amelyre az Érdy-kódexben is olvasható legendájuk még nem tartalmaz semmiféle utalást. Középkori misekönyveink számon tartják ugyan, de patrociniumukkal, ábrázolásukkal ekkor még nem találkozunk.

Tiszteletük tehát csak a barokk időkben bontakozik ki. Nógrád és Kálló helységekben a XVIII. században égiháború ellen szolgáltak misét az ünnepükön. A bortermő Szekszárdon álló kápolnát (1776) nyilvánvalóan a helybeli szőlőhegyek oltalmazására emelték. Nem tudunk Rohonc (Rechnitz, 1700), Krasznabéltelek (Beltiug), Kálmánd (Camin, mindkettő hajdani Károlyi-birtok), Alsórakonca (Rikinica) kápolnájának alapítási körülményeiről. Piliscsabán 1771-ben, Hangonyban 1793-ban harangot szenteltek a két szent tiszteletére. Privigye (Prievidza) harangjának felírása: SANCTIS CONTRA TEMPESTATES TUTELARIBUS: JOANNI PAULO DONATO (1819).

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

János és Pál Constantiának, Constantinus császár leányának udvari főemberei voltak. Abban az időben, amikor a szkíták elfoglalták Daciát és Thraciát, s Gallicanus római hadvezérnek a fent nevezett nép ellen kellett indítania seregét, fáradozása jutalmául Constantinustól leányának, Constantiának kezét kérte cserébe, amit a római előkelőségek is egyre sürgetőbben követeltek. Az apa azonban igen szomorkodott, mivel tudta, hogy leánya, miután Szent Ágnes meggyógyította, szüzességi fogadalmat tett, és könnyebben lehetett volna őt megölni, semmint beleegyezésre bírni. De a szűz – Istenben bízva – azt tanácsolta atyjának, ígérje oda a kezét Gallicanusnak, ha győztesen tér vissza, s kérje annak beleegyezését, hogy meghalt feleségétől származó két lánya vele maradhasson, s így általuk megismerje az apa erkölcsét és szándékait. A lány pedig átengedte Gallicanusnak két udvarnokát, Jánost és Pált, mintegy a nagyobb biztonság reményében, kérvén Istent, hogy a férfit és leányait térítse meg. Miután mindenben megegyeztek, Gallicanus Jánost és Pált is maga mellé véve elindult hatalmas seregével. A szkíták azonban megverték hadseregét, s egy thrák városban az ellenség bekerítette.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal