JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


SZALAY SÁNDOR (Nyíregyháza, 1909. okt. 22. – Debrecen, 1987. okt. 11.) fizikus, a debreceni magfizikai iskola megalapítója, Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Három Nobel-díjas tudós mellett is dolgozott ifjú kutatóként: Szegeden Szent-Györgyi Albert tanítványaként, Lipcsében Debye intézetében és Rutherford munkatársaként Cambridge-ben. Kutatási stílusát elsősorban a jelenségek kísérleti, empirikus megközelítése jellemezte, különösen sokat foglalkozott az eszközépítéssel, speciális kísérleti berendezések létrehozásával. 1936-tól Debrecenben folytatta munkáját a magfizikai kutatások terén. A munkatársaival kifejlesztett mérőeszközök sorába tartozik a toroid-szektor típusú elektrospektrométer, a nagy felbontóképességű alfa-spektrométer valamint a Van de Graaff és kaszkád gyorsítók és a tömegspektrométerek sora. Ő kezdeményezte hazánkban a kőzetkor meghatározás fizikai módszereinek alkalmazását, valamint az izotópok használatát az orvosi kutatási és diagnosztikai gyakorlatban. A II. világháború után Debrecenben készített hordozható berendezéssel kezdte meg Földváry Aladár geológus professzorral együttműködve az uránkutatást Magyarországon, ami a dunántúli uránkincs felfedezéséhez vezetett. Ennek kapcsán kezdett foglalkozni az urán természetes dúsulási folyamataival majd a nyomelemellátás kérdéseivel az állati és az emberi táplálkozásban. Szalay Sándor alapította meg az MTA debreceni Atommag Kutató Intézetét; ezt tekintette élete főművének.

Széleskörű, elmélyült tudása, szuggesztív előadói és tanár egyénisége tanítványainak, kollégáinak ezreire gyakorolt hatást. Ezért is tekinthetjük iskolateremtőnek.

Az MTA Atommagkutató Intézete

Giber János: Műszaki és alkalmazott fizika: A nukleáris energiához kapcsolódó alkalmazott fizikai kutatások
Giber János: Műszaki és alkalmazott fizika: A debreceni kísérleti fizikai iskola
Antal Emánuel: A meteorológia egyes kutatási területeinek fejlődése: Magaslégköri kutatások
Lorencz Kinga: A modern fizika születése
Lorencz Kinga: A modern magyar fizika
Radnai Rudolf: Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika. Erőművi rendszerek
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal