JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 18.Névnap:
    
 
Hónapok
 
Svachulay Sándor monoplánja: a „Kolibri” (lent) és az „Albatrosz” (fent) 1912-ből – Országos Széchényi Könyvtár

Svachulay Sándor monoplánja: a „Kolibri” (lent) és az „Albatrosz” (fent) 1912-ből – Országos Széchényi Könyvtár

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A magyar repülőgép-tervezés és -építés egyik úttörője, SVACHULAY SÁNDOR (Kassa, 1875. jún. 3. – Budapest, 1954. aug. 25.) a budapesti Technológián gépészeti, fa- és fémipari valamint művezetői tanfolyamokat végzett. 1898-ban önálló lakatosműhelyt nyitott. Már ekkor foglalkoztatta a repülés problémája és elkészített egy emberre szíjazható siklószerkezetet. Ennek kudarca után számos repülőgép- és helikopter-modellt épített, melyek motoros meghajtással repülőképesnek bizonyultak. 1907-ben állította ki újdonságot jelentő, hegesztett acélcsövekből épített repülőszerkezetét a Royal Szállóban. Az elgondolás megtetszett egy gazdag német léghajósnak, Ganz Fabrisnak, aki Svachulay mecénása lett. Több évi kísérletezés után megszületett a „Kolibri I” elnevezésű kétéltű repülőgép, amely később az egész világon elterjedt és a hadsereg is megvásárolta. Egy nagyobb, csónaktörzsű, motoros meghajtású modell-sorozat tervezése és kivitelezése következett, ezek közül az „Albatros III”-mal Dobos István pilóta komoly nemzetközi sikereket ért el. Svachulay az első világháború alatt az albertfalvai repülőgépgyár munkáját irányította. 1922-től a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület első gépeinek lakatosmunkáit segítette. 1934-ben két könnyű vitorlázó repülőgépet épített, melyekkel kísérleti repüléseket végeztek. 1938-tól Svachulay lett a Magyar Aero Szövetség központi modellező műhelyének vezetője és oktatója. Közben évtizedekig foglalkozott a verőszárnyas repülőgépekkel; nem adta fel egy emberi izomerővel működő repülőszerkezettel kapcsolatos elképzeléseit sem, ez azonban részben kísérleti modelljeinek megsemmisülése miatt nem valósulhatott meg.

Repülőgéptervein kívül Svachulay nevéhez fűződik számos, a repüléshez kapcsolódó műszaki probléma megoldása, ilyen például az állítható fémlégcsavar és a repülőgépek leszállási sebességét csökkentő berendezés.

Emőd István: Repülőgépek
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal