JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 11.Névnap: Árpád
    
 
Hónapok
 
Az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épülete a Várban(fotó: Vimola Ágnes)

Az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épülete a Várban
(fotó: Vimola Ágnes)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


SCHENZL GUIDÓ (Hauz [Ausztria], 1823. szept. 28. – Graz, 1890. nov. 25.) osztrák bencés szerzetes, meteorológus 28 évesen került Magyarországra és életének jelentős részét – 35 évet – itt töltötte. A stájerországi Admont kolostorának papjából magyar érzelmű, magyar intézmények alapjait lerakó, nemzetközileg is elismert tudós lett. 1846-ban szentelték pappá és a rend a grazi egyetemre küldte, ahol matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált, majd 1851-ben Bécsben is államvizsgát tett. 1854-ben kezdte meg működését Budán, ahol egy önálló reáliskola felállításával és igazgatásával bízták meg. Jó barátságba került Kruspér Istvánnal, aki a Műegyetemen a mechanikai technológia és a géptan tanára volt, tőle kiválóan megtanult magyarul. 1859-re készült el a Toldy reáliskola; Schenzl az igazgatói munka mellett meteorológiai megfigyelő állomást létesített az iskolában, ahol 1861-től pontos meteorológiai megfigyelések folytak. Az adatokat is ő dolgozta fel – később az intézmény Akadémiai Észleldévé fejlődött. 1866-ban bevezették a déli pontos idő jelzést – ez egy puskalövéssel történt. Schenzl egyik fontos kutatási területe volt a mágneses jelenségek vizsgálata. Az időközben akadémikussá emelkedett igazgató-tanár bejárta az egész országot és teljes körű földmágneses felmérést végzett. Ezen a tudományterületen két fontos művet írt: a Földdelejesség kézikönyvét és az Útmutatás földmágnesességi helymeghatározásokhoz című könyvét. Az akkori politikai viszonyok között osztrák mivolta miatt kényes helyzetben volt: főként féltékeny kartársai bírálták, gáncsolták, ezért már a hazatelepülésre gondolt, azonban erről Eötvös József miniszter, egyébként személyes jó ismerőse, szerencsére lebeszélte.

1870-ben a budai várban, egy magánház három szobájában megalakult a Magyar Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, Schenzl igazgatása alatt. Egy év alatt az országban már 42 észlelő állomás szolgáltatta az adatokat a kutatóintézet számára. 1880-ban Schenzl alapítványt létesített jó előmenetelű, szegény diákok részére. Fájó szívvel hagyta el választott hazáját, amikor 1886-ban az admonti káptalan hazarendelte, ahol apáttá szentelték.

Hazánkban Schenzl Guidóról elnevezett díjat alapítottak a meteorológiában jeleskedők számára, melyet minden év március 22-én, a Meteorológiai Világnapon adnak át.

Emléktábla az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épületén (fotó: Vimola Ágnes)

Emléktábla az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épületén (fotó: Vimola Ágnes)

Az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épülete a Várban(fotó: Vimola Ágnes)

Az első hazai meteorológiai és földmágnességi központ épülete a Várban
(fotó: Vimola Ágnes)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal