JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


RÉTHY MÓR (Nagykőrös, 1848. nov. 3. – Budapest, 1925. okt. 16.) matematikus, a Bolyai hagyaték kutatója a budapesti és a bécsi Műegyetemen, majd Göttingában és Heidelbergben tanult. 1874-től a kolozsvári egyetem elméleti fizikai és matematikai tanszékén tanított; ebben az időszakban főleg az elliptikus függvényekkel foglalkozott. 1886-ban a budapesti Műegyetemre hívták. Érdeklődése a geometriai kérdésektől az elméleti fizika, főleg a mechanika elvi kérdései felé fordult. A Mathematikai és Physikai Társulat egyik alapító tagja volt.

Legnagyobb érdeme a két Bolyai matematikai hagyatékának feldolgozása és néhány eredményük továbbfejlesztése. Írásaiban, előadásai során próbálta felkelteni a szakma érdeklődését az Appendix tanulmányozására. Több dolgozatában foglalkozott a Bolyai Farkas által definiált „végszerű területegyenlőség”-gel és általánosította a Bolyai-tételeket. Eredményeit magyar és német nyelvű szakcikkek sorában tette közzé. Fizikai vizsgálatokat is végzett, például az inkompresszibilis folyadéksugár alakjára vonatkozóan. Az egyik első olyan magyar tudós volt, aki fizikai vizsgálatokban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.

Kiss Csongor: Réthy Mór
(szócikk)
Réthy Mór
(összeállítás)
Zárug Péter Farkas: Az Appendix története (kronológia)
(szerk.)
Galántai Aurél: A 20. századi magyar matematika közvetlen előzményei
Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal