
Sirály
(Fotó: Legeza Dénes István)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Az 1913-ban sikerrel megkezdett ballonos magaslégköri méréseket az első világháború megszakította. A háború után ezek folytatására nem volt mód, a repülőgép-felszállásokat pedig a trianoni békeszerződés tiltotta. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet 1924-ben fordult a Nagykövetek Tanácsához, hogy engedélyezzen Magyarországon havonta kétszeri repülőgépes magaslégköri mérést a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet kutatási programjának keretében. Az engedély alapján két Bristol F2B repülőgép vásárlására nyílt mód, ezekkel Hille Alfréd, majd Tóth Géza 1351 felszállás során nagyszámú, ma is értékes adatot gyűjtött a mintegy 7000 méterig terjedő légrétegek állapotáról. A méréseket 1943. december 16-áig folytatták. A repülőgépes légkörkutatás hazai kezdeteiről Hille Alfréd Légkörkutatás repülőgépről 50 évvel ezelőtt címmel tette közzé visszaemlékezéseit az Időjárás című folyóirat 1975/4. számában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)