JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


RADÓ SÁNDOR (Újpest, 1899. nov. 5. – Budapest, 1981. aug. 20.): geográfus, térképész, akadémikus, és Dóra fedőnéven a szovjetek legendás mesterkémeinek egyike.

Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1919-ben politikai biztos volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1920-ban a szovjet távirati iroda (ROSZTA) bécsi fiókjának vezetője, majd Lipcsében az illegális kommunista fegyveres szervezkedés egyik vezetője volt. 1924-ben Moszkvába került, ahol a Világgazdasági és Világpolitikai Intézet titkára és tudományos főmunkatársként dolgozott. 1926-ban Berlinben megszervezte a Szovjet Hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely Berlinben Pressegeographie, utóbb Párizsban Inpress, a második világháború alatt Genfben Geopress néven működött, és aktuális térképvázlataival folyamatosan ellátta a nemzetközi sajtót. Genfi irodája később fontos szovjet hírszerző központtá alakult. Hírszerző munkáját utóbb Dóra jelenti c. könyvében írta le, amit több mint húsz nyelven, a világ minden táján kiadtak. 1945-ben, a háború befejezése után Moszkvába utazott, ahol hosszú évekre, „nyugatos” múltja miatt, börtönbe vetették. Csak élete utolsó éveiben kapta meg a munkájáért járó szovjet hadikitüntetéseket. 1955-ben hazatérhetett Magyarországra és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője lett. 1958–1966 között a Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági földrajzi tanszékvezető egyetemi tanára volt, és az MTA Földrajzi Bizottságának, majd Kartográfiai Bizottságának elnöke. Haláláig a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társelnökeként tevékenykedett. Tudományos munkásságáért számos magas hazai kitüntetést is elnyert.

Kardos István: Tudós és hírszerző
(ismertető)

Jéki László: Heisenberg és az atombomba
(részlet)
Levél

Az 1970-es években több kiadásban jelent meg Budapesten Radó Sándor földrajztudós Dóra jelenti című visszaemlékezés kötete. Radó 1936 és 44 között Svájcban egy szovjet hírszerző egységet vezetett, a szovjet hadsereg ezredese volt. A háború után a Szovjetunióban meghurcolták, 1955-től élt Budapesten. A hazai térképészet vezető személyisége lett, Kossuth- és Állami-díjas. Könyvének 204.oldalán az alábbiak olvashatók: „Ekkoriban, körülbelül 1942. július közepén sikerült megszereznünk az első értesüléseket arról, hogy a németországi laboratóriumokban uránmaghasadással kísérleteznek, ami köztudomásúan lépcsőfok az atombomba előállításához. A Központ vezetősége külön köszönetet mondott mindazoknak a munkatársaknak, akik részt vettek a hadászatilag rendkívül fontos tudományos híranyag megszerzésében.”

Tiner Tibor: A földrajztudomány 1945 után
Tiner Tibor: A földrajztudomány kutatóműhelyei 1945 után
Karsay Ferenc: A kartográfia története. Nemzetközi világtérképek
Radó Sándor
(szócikk)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal