| ||||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. A szervetlen kémia ipari alkalmazásának sokoldalú szakértője, PUTNOKY LÁSZLÓ (Felsőkázsmárk, 1888. nov. 25. – Budapest, 1948. szept. 19.) a karlsruhei egyetemen szerzett diplomát, műszaki doktori disszertációját pedig Liverpoolban védte meg. A manchesteri műszaki egyetemen a Nobel-díjas Rutherford laboratóriumában Hevesyvel és Geigerrel az uránizotópok vizsgálatával foglalkozott. Angliából Párizsba került, ahol a Sorbonne-on a vas és vasötvözetek metallurgiai vizsgálatában vett tészt. 1914-ben a karlsruhei egyetemen vegyészetből is doktorált. 1918-ban nevezték ki a budapesti Műegyetem akkor létesített szervetlen kémiai tanszékének professzorává. Harminc éves egyetemi tanári működése alatt nagyon sok gyakorlati jelentőségű, az iparban alkalmazható kutatást végzett: foglalkozott a különböző módokon előállított aktív kovasav tulajdonságaival és adszorpciós képességének növelésével; bauxitok dúsításával és feltárásával; a timföldgyári vörösiszap alkálimentesítésével és szűrésével; permangánsav előállításával; a zománcok kémiai összetétele és hőtágulása közötti összefüggéssel; az üveg kristályosítási folyamataival. Az üvegipar európai hírű szaktekintélye volt, neves nagyvállalatok kérték ki véleményét technológiai kérdésekben. Elsőrendű feladatának azonban a tanítást tartotta. Az általa oktatott tárgyak: az általános kémia, a szervetlen kémia és a kémiai analízis a vegyészmérnök hallgatók alapképzését jelentették. Számos jegyzet írása, a legújabb tudományos eredményeket figyelembe vevő tantervek kidolgozása fűződik nevéhez. Az volt az elve, hogy a műegyetemen az alapokat kell minél jobban, hatékonyabban oktatni, a specializálódás a diploma megszerzése után, ipari gyakorlat és mérnöktovábbképzés keretébe történjen. Szorgalmazta az idegen nyelvek tanítását a mérnökhallgatóknak, valamint az etika oktatását is javasolta.
| ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||||
|