JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 15.Névnap: Albert, Lipót
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A magyar állattan megalapítója, Petényi Salamon János (Ábel-Lehota, 1799. júl. 10. – Pest, 1855. okt. 5.) evangélikus lelkészi pályára készült és egy ideig Bécsben hallgatott teológiát. Itt ébredt fel érdeklődése a természetvizsgálat iránt és a kor neves tudósainak körében számos gyűjtőkiránduláson vett részt; ezeket az utakat azután egy török határvidéki, immár önálló tanulmányúttal koronázta meg. Időközben kitanulta a preparátori mesterséget is, ami később kenyérkereső foglalkozása lett. Eleinte nem akarta a lelkészi vagy tanári hivatással járó kötöttségeket vállalni; hogy gyűjtő- és megfigyelő munkáját folytathassa, inkább erdőőrnek állt. Néhány évet azután mégis a cinkotai parókián töltött lelkészként, majd ismét a természet vizsgálatával foglalkozott, ezúttal Podmaniczky János báró anyagi támogatásával. 1834-ben nyerte el az igazán neki való, állatkonzerválói állást a Nemzeti Múzeumban; emellett ki is tartott haláláig.

Felfedező útjain szinte évente feltárta az ország egy-egy vidékének állatvilágát. Eredményeit főként Brehm folyóiratában, az Isis-ben tette közzé. Figyelme, vizsgálódásai kiterjedtek az állatok anatómiájára, életmódjára, viselkedésére. Foglalkozott halkutatással és paleontológiával is. Ornitológiai tárgyú kézirata azért nem jelenhetett meg életében, mivel ő ragaszkodott a magyar nyelvű kiadáshoz, ezt pedig a Bach-korszak alatt nem engedélyezték. Az értékes munka ezután elkallódott – néhány lapjára éppen Herman Ottó bukkant rá, egy utcai árusnál, aki csomagolópapírként használta.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal