Jeles Napok - Péch Antal születésnapja

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke.

A selmecbányai bányászati akadémián tanult, 1842-ben kincstári szolgálatba lépett a selmeci zúzóműveknél. 1846-ban Csehországba rendelték, ahol zúzóműveket épített, majd 1848-ban a megalakult magyar pénzügyminisztériumba került. A szabadságharc idején ő vitette a körmöcbányai pénzverő gépeit Debrecenbe, onnan Nagybányára. 1850-től Csehországban, majd a porosz Rajna-vidéken bányaigazgatóként dolgozott, 1863-ban visszatért Magyarországra, 1867-ben állami szolgálatba lépett, és mint pénzügyminisztériumi tanácsos a kincstári vas- és bányaművek fejlesztésén munkálkodott. Nevéhez fűződik a diósgyőri vasgyár építése, a zsilvölgyi kincstári szénbányászat kezdeményezése és a vajdahunyadi vasgyár terveinek első kidolgozása. 1873-tól nyugalomba vonulásáig (1889) a selmeci bányakerület igazgatója volt, 1889-1892 között a selmecbányai választókerület országgyűlési képviselője. Tudományos munkásságában az elsők között foglalkozott a ma geomechanikának nevezett földkéregmozgásokkal. Jelentős érdemei vannak a magyar bányászati szaknyelv megteremtésében, a bányatérképezés terén és a bányászattörténet művelésében. Értékes technikai dolgozatai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg, melynek alapítója és 1868-tól 1870-ig szerkesztője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet

(részlet)

Benke László: Bányászat

Az 1867. évi kiegyezésig a hazai bányászati tudományok és a szakirodalom nyelve a német volt. Az első magyar nyelvű szakkönyvet Szentkirályi Zsigmond (1804–1870) adta ki 1841-ben Kolozsvárt (Az erdélyi bányászat ismertetése), amelyet Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányatana (1865) és Péch Antal (1822–1895) ércelőkészítés-tana (1869) követett. A magyar tannyelvűvé vált selmecbányai akadémia műhelyében ezután sorra készültek el a magyar szakkönyvek és tanulmányok: Herrmann Emil Technikai mechanika (1885) és Szilárdságtan (1894); id. Litschauer {IV-434.} Lajos Bányaműveléstan (1890–1894); Cséti Ottó Bányaméréstan (1894) című könyve; stb. A selmeci akadémián a Pettkó János (1812–1890) professzor irányításával készült német–magyar bányászati szógyűjtemény (Bányászati szófűzér. Kézirat. Miskolci Egyetem, Selmeci Műemlékkönyvtár) alapján Szabó József adta ki az első szakszótárt (Bányaműszótár, 1848), amelyet – több más kisebb szógyűjteményt is feldolgozva – Péch Antal magyar–német és német–magyar bányászati és kohászati szótára követett (1879; 2. kiadás 1891).