JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


PASZLAVSZKY JÓZSEF (Deregnyő, 1846. febr. 2. – Budapest, 1919. szept. 21.): zoológus, pedagógus, véleményformáló tagja a XIX. század vége magyar tudóstársadalmának.

A pesti egyetemen 1872-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben már 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárához került. 1873-ban tanársegéd lett a budapesti egyetem állattani tanszékén Margó Tivadar mellett. 1874-től főreáliskolai tanár. 1896-tól főreáliskolai igazgató és a Közoktatásügyi Tanács tagja volt. 1911-ben ment nyugdíjba. Tanterveket, tanügyi utasításokat készített, állattani, földrajzi tankönyveket is írt. Jelentős szerepet vitt a Természettudományi Társulat működésében, melynek 1877–96-ban másod-, 1897–1906-ban első titkára volt. 1877-től a Természettudományi Közlöny és a Fauna Regni Hungariae (Bp., 1899–1900) egyik szerkesztője volt.

Beck Mihály: Tudományos mozgalmak – Nyolcvan év hazai természettudományi művelődéstörténete
(részlet)
A Magyar Természettudományi Társulat alapítása és működése

1888-tól változó terjedelemben, de rendszeresen jelentek meg a Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. Ez hosszabb cikkeivel egyes kérdések mélyrehatóbb tárgyalását nyújtotta, sőt esetenként eredeti tudományos eredményekről is tudósított.

A Közlöny igen nagy szerzőtáborra támaszkodott. Nem akadt az időszakban számottevő természettudós, aki ne írt volna a Közlönybe. Legtöbb jeles tudósunk rendszeresen közölt cikkeket. Nem kevésbé fontos, hogy milyen sok középiskolai tanár volt rendszeres, vagy alkalmi munkatársa a Közlönynek. Természetesen ott találjuk köztük az olyan országosan ismert egyéniségeket, mint Hankó Vilmos, Heller Ágost, Klupathy Jenő, Mikola Sándor, Paszlavszky József, Preysz Móric, akik tagjai voltak a Magyar Tudományos Akadémiának! Sokukat éppen a Közlöny tette a természettudományok iránt érdeklődők számára ismertté:Antolik Károly, Csemez József, Csopey László, Czógler Alajos, Dapsy László, Hanusz István, Holenda Barnabás, Krécsy Béla, Mende Jenő, Ráth Arnold, Sajó Károly, Szterényi Hugó, Téglás Gábor. A legtöbb vidéki tanár szerző Aradról, Győrből és Kecskemétről került ki, de még kis falucskában működő tanító is akadt közöttük.

Amikor a századfordulón nevelkedett, a természettudományok terén kiemelkedőt alkotott magyar kutatók meghökkentően nagy számának a nyitját keressük, az egyik okot minden bizonnyal a kiváló magyar középiskolákban, és ezen belül több tanárnemzedék kivételes felkészültségében kell megtalálnunk. Ehhez pedig jelentősen járult hozzá a Természettudományi Közlöny.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal