JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


PAÁL ÁRPÁD (Budapest, 1889. ápr. 15. – Budapest, 1943. ápr. 9.): növényfiziológus, egyetemi tanár, a növényélettan egyik magyarországi úttörője.

A budapesti egyetem bölcsészkarán 1911-ben doktori, 1912-ben tanári oklevelet nyert, majd több külföldi egyetemet látogatott. 1915-ben adjunktus lett a Növényélet- és Kórtani Állomáson. 1918-tól egyetemi magántanárként, 1929-től tanárként a budapesti egyetem általános növénytani tanszékén oktatott, később az általános Növénytani Intézet igazgatója volt. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokat végzett, majd az elsők között kezdett foglalkozni a növényi hormonkutatásokkal.

A növényélettani oktatás, kutatás fejlődése az egyetemen
(részlet)
A tényleges növényélettani kutatások kezdete Magyarországon

A hazai növényélettan fejlődésében fontos periódusnak számít Mágocsy-Dietz legjelentősebb tanítványnak, Paál Árpádnak (1889-1943), a „növesztő hormon” felfedezőjének aktív kutatói és tanszékvezetői időszaka. Egyetemi évei alatt jegyezte el magát a növényélettannal Mágocsy-Dietz általános növénytani tanszékén, ahol már ezidőtájt demonstrátorként működött. […] Amikor Mágocsy-Dietz 1928-ban nyugállományba vonult, 1929. január 5-én Paál Árpád került az intézet élére. Ettől kezdve vált az intézet profilja egyértelműen növényélettanivá. Paál Árpád tanszékvezetői működése alatt viszonylag keveset publikált. Nagy kitartással harcolt azért, hogy a természettudományok és ezen belül az élettan, jelentőségüknek megfelelő teret kapjanak már a középiskolai oktatásban is. Számos új intézeti létesítmény fűződik nevéhez, így a sötétlaboratórium, ami a fotofiziológiai kutatások célját szolgálta, vagy a tetőüvegház és a Trefort kertben egy kísérleti kert zárt- és szabadtéri vizsgálatok céljára. Ő nevezte el az intézetet Növényélettani Intézetnek már 1929-ben, bár az elnevezést a felsőbbségek csak 1943-ban bekövetkezett halála után hagyták jóvá. Paál Árpádnak a növekedési hormon kutatásával kapcsolatos eredményeit méltán említik ma is korának legfontosabb, nemzetközileg is elismert magyar tudományos sikerei között. Ez jelöli ki az ő helyét a legnagyobb magyar növényfiziológusok élvonalában.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal