JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 15.Névnap: Albert, Lipót
    
 
Hónapok
 
Európa nap (Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

Európa nap (Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

BENEDEK (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.) életrajzi adatai Nagy Szent Gergely pápától származnak. Rómába küldték tanulni. Benedek hamarosan elhagyta a várost és tanulmányait is abbahagyta. Rövid ideig egy aszkéta életet élő közösségbe tartozott, majd teljes magányba vonult és a tökéletes lemondást kereste. Három év múlva felhagyott a remeteélettel és azoknak a nőtlen férfiaknak lett atyja, akik közösségben kívánták keresni Istent. Monte Cassinon egy régi erődnek és egy hajdani szentélynek a romjaiból kolostort épített és benne egységes alkotmányhoz igazodó közösséget hozott létre. A közösség tagjai „szent szabály” szerint éltek, pontosan meg volt határozva az imádság, az olvasás és a munka, az étkezés és az alvás ideje. 547. március 21-én ért véget Benedek földi élete. A templomba vitette magát, gyengeségében a tanítványaira támaszkodva állt, kezét az ég felé emelte, így lehelte ki lelkét – írja Nagy Szent Gergely pápa.

A galliai liturgikus könyvekben már a 8. század végén megjelenik július 11. mint "Szent Benedek születésnapja'', de az ünnep eredetéről idáig semmi nem derült ki.

Magyarországi festő: Szent Benedek
(festmény)

István király Intelmei / Nagyobbik legenda
(részlet)

Miután Aszkrik apátot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített, ahol mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a regula rendjében, s mivel, bővelkedik a fenntartásához kellő mulandó javakban, nincs másra szüksége, csak arra, hogy az övéi és mások lábát az evangélium szerint megmosogassa.

Borián Elréd: Nagy Szent Gergely és Szent Benedek találkozása
(tanulmány)
Franz Richter győri karmelita szobrász fafaragó műhelye: Szent Benedek
(szobor)
Magyarországi szobrász: Szent Benedek látomása
(szobor)
Szent Benedek ornátus
Nicolaus Mnich: Szent Benedek-oltár
(tusrajz)
Giacomo Adami: Szent Benedek-oltár terve
(tusrajz)
Id. Storno Ferenc: Szent Benedek-oltár terve a soproni bencés templom számára
(akvarell)
Adami, Giacomo: Szent Benedek-oltár végleges terve
(tusrajz)
EURÓPA

Telek József: Mária Európa megmentője
(részlet)

Arra a rettenetes romlásra, arra az egész Európát rettentő végső szorongatásra emlékeztetlek benneteket, mely legutóbb az 1683. esztendőben, Bécs várasának ostromlásakor, váratlan történik vala. A IV. Mahomet török császár hadivezére ugyanis, összehódítván, háromszázezer török, tatár, jancsár és eretnek vitézekből álló tábort, minekutána azzal magyar hazánkat soha el nem felejthetetlen rablásokkal keresztül s kasul kóborlaná, végre osztán Bécs várasa környékét is megszállá, annak bástyáit éjjel s nappal, tüzet okádó dandárokkal képtelen ostromlá, és magában teljességgel elvégzé vala, hogy a keresztény névnek egész Európában romlást szerzene, sőt annak szikráját is kioltaná. Oh boldog Isten, minémű félelem, sírás, jajgatás s böjtölés nevekedett e mostoha időben a keresztény tartományokon! Már Bécsnek reménsége csak egy gyenge hajszálon függ vala; már a török, tatár és egyéb vad pogány nemzetek Róma ellen és minden északi határok ellen vérszopó fegyvereket bátran köszörülik vala. De mindazonáltal ezekben a végső szorongatásokban is találkozott a kereszténységnek, mint régen a zsidó népnek, egy hatalmas istápja, egy szabadító Esztere, akinek oltalma alatt: Arcus fortium superatus est, et in firmi accincti sunt robore. Az erősek kézíja meggyőzettetett, és az erőtlenek felövedzének erősséggel. Ki volt a kereszténységnek ez a hatalmas istápja és Isten után szabadító Esztere? Nem más, megismérte a keresztény néppel az akkori I. Innocentius nevő szentséges pápa, hanem az Úr Jézusnak szent Anyja, a mindenkor szeplőtelen Szűz Mária.

Kosztolányi Dezső: Európa
(részlet)
Európa, hozzád,
feléd, tefeléd száll szózatom a század
vak zűrzavarában
s míg mások az éjbe kongatva temetnek,
harsány dithyrambbal én terád víg,
jó reggelt köszöntök.
Ó, ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves,
vén Európa.
Babits Mihály: Hazám
(részlet)
Európa
Röpülj, lelkem, röpüld túl hazámat!
Hogy röpültem egykor! Tornyok szálltak,
Mont Blanc süllyedt, narancsfák kináltak,
láttam népet, mordat és vidámat:
így találtam nagyobbik hazámat.
Rómát fiús tisztelettel jártam,
mintha őseim várossa volna
és Avignon nevetett, mint Tolna,
vígan fürdött egyazon sugárban
és egy lélek font be néptől-népig
messze földrészt eleven hálóba:
egy lélek, egy ország végtül-végig
magát-tépő hazám: Európa.
Petőfi Sándor: Európa csendes, ujra csendes...
(részlet)
Európa csendes, ujra csendes,
Elzúgtak forradalmai…
Szégyen reá! lecsendesűlt és
Szabadságát nem vívta ki.
Magára hagyták, egy magára
A gyáva népek a magyart;
Lánc csörg minden kézen, csupán a
Magyar kezében cseng a kard.
De hát kétségbe kell-e esnünk,
Hát búsuljunk-e e miatt?
Ellenkezőleg, oh hon, inkább
Ez légyen, ami lelket ad.
Emelje ez föl lelkeinket,
Hogy mi vagyunk a lámpafény,
Mely amidőn a többi alszik,
Ég a sötétség éjjelén.
Petri György: Európa?
Ünneplik a falat, ideát-odaát
(itt-ott a kéznél levő ideát),
miközben a meghasadó egekből
visszazuhog a csatornalé. S holnap jön föl,
egész az orrunkig, sőt: ÉS TOVÁBB,
legorrabb Orrig (Urunkig tehát).
Ki viszontzúdítja megint a mennyből
(miből van a Megváltás? takonyból? enyvből?),
vissza reánk e langyos nyavalyát.
Hagyj nekünk békét, menj békével innen,
családapák volnánk, vagy mi az isten?
Addig: amíg? Na és? Coki a francba!
Rossz játékokat játszó Vén Gyerek,
vidd felhőidet, vidd kéklő eged!
Vidd az egészet! Nem esünk már transz-ba.

Orbán Ottó: Európa

Mindig fáztam ettől a szótól. A harmincas években az a megállapítás, hogy valami európai, annyit jelentett: francia. És mi az, hogy csak akkor? Hát az előző századokban? Milyen véres lecke volt megtanulni, hogy Európa nem csak a Notre Dame, hanem Balmazújváros is! Amerikában mégis európai voltam. S nem az országrésznyi városok meg effélék miatt. Az eltérés nem a méretekben volt. Az az idő, mely engem fölnevelt, mindig is kényelmes pallérként dolgozott, évezredes mozdulatokkal. Népre nép, eszmére eszme, így épült a ház, az istálló s valami titkos nyomvonal, melyhez annyi későbbi alaprajz igazodott. A kezdet és a vég azon a földön mindig összeért. S a rejtekfolyosók végén mintha valami fénysugár… vagy rögeszme… de mi más a remény? Mit kezdjek itt T. nagypapájával, aki a marhavagonból kikiabált az ajtót rátaszító nácinak, hogy jogállamban élünk!? Ellentmondások két világ közé feszített fehérjelánca, élő vezeték röhej és gyász között, az ablakhoz mentem és jobb híján néztem az Iowa-folyót, ahogy lassan görgeti dél felé méregzöld vize indián nevét.

 
Gyurkovics Tibor: Európai körutazás
(részlet)
Okádok a színes levelezőlapokra
Egyrészt nem akarok futóbolond világkapkodó lenni
aki mesterségesen összeszedi tíz perc alatt vakuvillanású élményeit
mert tovább kell rohanni mert mindent látni kell
amibe Európa beledöglik
ami Európát élteti mamuthatalmakhoz dörgölőző kis hímringyóként
vélve hogy így fönntartja magát
s megmenti eresztékeiben rothadt kultúráját
ami túldesztillált parfőmjeivel mérgezi a halványpuffadt európai arcot
ami enervált hajmosószerei lakkos fényében ragyog
miközben lakosai fejéről elfogyott a haj
Inkább élni szeretnék egyszer fél évig egy délfranciaországi
vagy magyar tanyán talán élni mégegyszer egyfolytában
hogy nyitott szájamba befújjon a szél
 
Lászlóffy Aladár: Information
(részlet)

A katasztrófától való félelemből történt: elmélyedt koncentrációval s hosszas iskoláztatással elfeledték valahogy a kvantummechanikát. A „Titanic” kapitánya, miután megkapta a rádióüzenetet, vállat vont, s a hajó nyugodtan, lassan kiemelkedett az áprilisi óceánból. Majd megszüntették a polgári házasságkötést. Ezután a nemest még a tekintélyes polgárnak is meg kellett süvegelnie. Megindultak a menetrendszerű delizsánszjáratok. Egyes eldugott vidékeken még mindig volt lift és távbeszélő, de a jobb helyeken már a lovasfutár járta. És meggyújtották a karos gyertyatartókat s a faggyúmécsest. Bevezették a jobbágyságot. Visszaépítették a Bastille-t. Időnként feltámadtak a holtak s magas állásokat töltöttek be hosszú ideig, késő gyermekkorukig. Közben sokan váltig állították, hogy no most itt vagy ott ismét meg kellene fordulni s másképp csinálni, de hát az egész feltartóztathatatlan lett: nyilvánvaló volt, hogy a történelem kerekét nem lehet előreforgatni. Az egyházak egyesültek. Megfeledkeztek a kopernikuszi világképről. Az emberek hazajöttek Amerikából. Többen, mint egy kalapot, visszatették a fejüket, s felálltak a vérpadokról. Huszék leléptek a máglyáról. A kontinensek Európa mellé záródtak. A perzsák visszavonultak Termopilén át. A népek visszabandukoltak Ázsiába, s eltűntek az erdőkben. Elszéledtek, visszabújtak a barlangokba. Egy idő után nem gyújtottak tüzet se, nyersen ették a húst. A háziasított állatfajok elvadultak. A langyos tengerhez kezdett visszaérkezni minden. S a feledés takarta be a tengert is, mely lassan száradni kezdett. És mindez sok százezer évet vett igénybe… VAN ILYEN FÁJDALOMÜVÖLTÉS IS, HOGY EURÓPA!

 

 
[Benedek,…]
NÉVRECSÚFOLÓ
Benedek,
Ha utánad eredek,
Olyan pofont eresztek,
Soha el nem felejted!
 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal