JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Szent Benedek mennyezetfreskón (fotó: Vimola Ágnes)

Szent Benedek mennyezetfreskón (fotó: Vimola Ágnes)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Benedek Nursia tartományából származott, Rómába került, hogy a szabad tudományokat tanulja, de még gyermekkorában abbahagyta a tanulást, és föltette magában, hogy a pusztába vonul vissza. Dajkája, aki igen gyöngéden szerette, egészen addig a helyig elkísérte, amelynek neve Effide. Történt, hogy a dajka búzatisztításra kölcsönkért egy rostát. Gondatlanul helyezte az asztalra, leesett és kettétört. Mikor Benedek látta, hogy mennyire sír, fogta a rosta darabjait, s mire fölkelt imádságából, teljesen összeforrva találta. Ezután titokban elhagyta dajkáját, elment egy helyre, ahol három éven át az emberek elől elrejtőzve élt. Csak egy Romanus nevű szerzetes tudott róla, aki gondosan ellátta a szükséges dolgokkal. Mivel Romanus monostorától nem vezetett út a barlanghoz, a kenyeret egy hosszú-hosszú kötélre kötötte, és úgy szokta leengedni. A kötélre egy csengőt is erősített, hogy hangjára Isten embere megtudja, mikor küldi neki a kenyeret. Ilyenkor kijött a barlangból és átvette. Ám az ősi Ellenség megirigyelte az egyik szeretetét és a másik táplálékát, s egy kővel eltörte a csengőt, de Romanus nem hagyott föl szolgálatával.

Szent Benedek regulája
(részlet)
Prológus

Hallgasd meg, ó fiam, a mester parancsait, és hajlítsd hozzá szíved figyelmesen, fogadd a jóságos atya intéseit készségesen és tettekkel teljesítsd, hogy visszatérj az engedelmesség fáradságos munkájával ahhoz, akitől elszakadtál az engedetlenség tunyasága által. Hozzád intézem most tehát szavaimat, aki lemondasz saját akaratodról, és az engedelmességnek hatalmas és hírneves fegyverzetét veszed magadra, hogy Krisztus Urunknak, az igaz Királynak harcosa légy.

Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.


Nursiai Szent Benedek apát - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
                        (Fotó: Legeza Dénes István)

Nursiai Szent Benedek apát - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

Nursiai Szent Benedek
PANNONHALMA
(gyűjtőoldal)

István király Intelmei: Nagyobbik legenda
(részlet)

Miután Aszkrik apátot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített, ahol mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a regula rendjében, s mivel, bővelkedik a fenntartásához kellő mulandó javakban, nincs másra szüksége, csak arra, hogy az övéi és mások lábát az evangélium szerint megmosogassa.

Nursiai Szent Benedek Regulája
Szent Benedek élete
(életrajz)
Szent Benedek bélyegeken

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Országszerte ismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget. Ezt a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
A keserű pohár

Különösen érdekes, hogy a tavaszponton ünnepelt Szent Benedek legendáriumában többször is visszatér a „cseréptörés” mozzanata. Egy ízben pl. imáival összeforrasztotta egy asszony eltört cserépedényét. Az egyetlen dolgot, a kehely alakú kis harangot, amely remeteségében összekötötte a világgal, összetörte az ördög. Féltékeny szerzetestársai mérget kevertek a poharába, de amikor szokása szerint keresztet vetett rá, az kettéhasadt. Mivel rendháza kamrájának minden tartalékát folyton a szegényeknek ajándékozta, a pincemester egyszer eldugott előle egy korsó olajat. Benedek ezen annyira megharagudott, hogy kidobatta a korsót az ablakon. Ám az nem tört össze, s így tartalma végül mégis a szegényeké lett.

A halálhozó edény az élet-vize korsajának, a „korsó-anyának” negatív aspektusa. (Ószövetségi példáit l. Jer 1, 13–14; 25, 15). A kehely, amelybe Jézus vére és nyirokváladéka ömlik jelképes bor és víz formában, ha megfosztjuk attól a jelentéstöbblettől, miszerint az áldozat nekünk, halandóknak a megváltást hozza, ugyanilyen baljós szimbólum, hiszen Jézus Krisztus nagypénteki halálát hirdeti, a húsvéti halál-feltámadás ünnep első, gyászos fázisát.

Borián Elréd: Nagy Szent Gergely és Szent Benedek találkozása
(tanulmány)
Franz Richter győri karmelita szobrász fafaragó műhelye: Szent Benedek
(szobor)
Magyarországi szobrász: Szent Benedek látomása
(szobor)
Szent Benedek ornátus
XVII. századi magyarországi festő: Asztrik apát képmása
(festmény)
XVII. század végi német vagy osztrák festő: Szent Benedek
(festmény)
Nicolaus Mnich: Szent Benedek-oltár
(tusrajz)
Giacomo Adami: Szent Benedek-oltár terve
(tusrajz)
Id. Storno Ferenc: Szent Benedek-oltár terve a soproni bencés templom számára
(akvarell)
Adami, Giacomo: Szent Benedek-oltár végleges terve
(tusrajz)
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
(részlet)
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltünik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.
Rákos Sándor: Vásárfia
(részlet)
HÁROM VÁNDOR
Baktat három vándor:
Benedek, József, Sándor –
elől megy Sándor,
Sándor után József,
József után Benedek:
ők hozzák a meleget!

Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások
(részlet)
Elhárító magyar ráolvasások

3. Ha macska ment át valaki előtt – nehogy „rontás” érje –, ezt kell mondania:

A Szent Benedek körösztje verjen meg!

[…]

11. Az éjjel „nyomó” boszorkányt ezzel a szöveggel lehetett elűzni:

Körösztöt vetek öt ujjammal, 

ötvenöt angyalommal, 

Mária tejével, 

Krisztus erejével, 

Szent Benedek körösztjével. 

A Szent Benedek körösztje verjen meg! 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Zsákban hozza a meleget”

Benedek ünnepének böjti időpontját az a legendája magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban remetéskedett, és böjti maradékon élt, amit egy remetetársa eregetett le neki kötélen. Aztán meghalt a segítőkész társ, az ördög pedig, aki igencsak haragudott a szentre, eltörte azt a harangocskát, amivel a világnak jelt adhatott volna. Benedeket csak az isteni gondviselés mentette meg az éhenhalástól.

A tavaszponttal, a melegbe forduló böjti szelekkel kapcsolatos a jól ismert mondás: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”. Erről a zsákról azt is tudni véli a göcseji nép, hogy ebből ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat (a méhekkel kapcsolatban az ír Patrikról és Józsefről hallottuk ezt). A göcsejiek szerint Sándor és József a szegény nép ellenségei, mert böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedekkel elnézőbbek, mert véle – naptárilag legalábbis – valóban megjő a tavasz, és jó esetben húsvét szombatja. Ez magyarázhatja Benedek említését a Krisztus szenvedéseiről szóló népi imádságokban:

„Szent Benedeknek úrháza (…)
Abba Krisztus Urunk térdig vérbe”

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal