
Neumann János (forrás: Neumann Kht. honlapja)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal
együttműködésben készült.
Századunk egyik legeredetibb matematikai gondolkodója, az elektronikus
számítógépek egyik kifejlesztője, NEUMANN JÁNOS (Budapest, 1903. dec. 28. –
Washington, 1957. febr. 8.) már a híres fasori gimnáziumban kitűnt matematikai
tehetségével. Felsőfokú tanulmányait párhuzamosan végezte a budapesti
tudományegyetem matematika-fizika-kémia szakán és a Műegyetem vegyészmérnöki
karán. Mindkét diplomáját 1926-ban szerezte meg, ugyanebben az évben
matematikából doktorált is. Mindössze 23 évesen már a berlini egyetem tanára
volt. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államok princetoni
egyetemére. A II. világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba,
Los Alamosban részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos
programban.
A matematika több ágában is kiemelkedő alkotásokat hozott létre. 1927-ben
Hilberttel és Nordheimmel közösen egy tanulmányt publikált a kvantummechanika
alapjairól, majd ebben a témában 1932-ben monográfiát írt. Foglalkozott a
halmazelmélettel, a matematikai logikával, az operátorkutatással. Az ő nevéhez
fűződik a játékelmélet megalapítása, amelynek gazdasági alkalmazásáról könyvet
is írt Morgensternnel. A 30-as évek végétől érdeklődése egyre inkább az
alkalmazott matematikai problémák felé fordult. Részt vett az egyik első
számítógép tervezésében; foglalkozott a programozással is. Ezen az úton haladva
jutott el az automaták általános elméletéhez; itt olyan alapvető kérdésekkel
foglalkozott, mint az önreprodukáló automaták, megbízható organizmusok
szintézise megbízhatatlan elemekből illetve a számítógép és az agy működésének
összehasonlítása. Számos egyéb munkája is interdiszciplináris jellegű,
közgazdasági, biológiai, kémiai és műszaki területekhez kötődik. Szabadalmai is
voltak és tudománypolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Mindössze 54 éves volt,
amikor meghalt. Teljes életművének feldolgozása még sem itthon, sem külföldön
nem fejeződött be.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet,
Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)