Jeles Napok - nemzetközi madármegfigyelő napok

Túzok (A Magyarország védett állatai - Puszták védett madarai c. diafilm részlete)

A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére, 1992-ben szerveztek először MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOKat Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát. A madármegfigyelő napokat az őszi madárvonulás időszakának közepén, minden október első hétvégéjén rendezik.

Neumann-ház– Irodalmi Szerkesztőség

MADARAK

(gyűjtőoldal)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja

Madártávlat - madártani és természetvédelmi folyóirat

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Tompa Mihály: Fecske, gólya

(részlet)

Téve hosszu, terhes útat

– Melyet a szél is megúnhat,–

Kikeletkor megjövétek!

Rongyos, szennyes volt a fészek…

Ezt a dolgot hozni jóra:

Volt az első, – fecske, gólya!

Jékely Zoltán: Fecskék

A villanydrót öt égi vonalán

izgága hangjegyek a füstifecskék.

Ha lejátszhatnám, bennük már az estét

s az ősz első akkordját hallanám.

Ferenczy Károly: Madárdal

Barangolás a stílusok világában

(festmény)

Fecskék (fotó: Bálint Eszter)

Tompa Mihály: Özvegy gólya

(részlet)

Távol tenger szigetérűl

Visszakerült párja nélkűl.

A szigetnek vad lakója

Tartja párját nyügben,

Vagy elveszett – mert közöttök

Nincs, ki lenne hütlen!

Tompa Mihály: A bölömbika

(részlet)

Rögtön moraj zudúl a víz alatt,

Titkos erő rázván meg a tavat;

S hullámiból, amely törik, zuhog,

A partra lép egy hófehér tulok.

Megrázkodik, – s hosszan nyulván neki,

Türkös fejét kevélyen felveti;

Bús bömbölése rengve hallik a

Nyugvó éjben. Ez a bölömbika.

Rigó (fotó: Bálint Eszter)

Szabó Lőrinc: Hajnali rigók

(részlet)

Hajnali négykor bekiabáltak,

ahogy a torkukon kifért,

(bár az ablak alatt a fáknak

zöld korcsmáiba még alig ért,

még nem is ért uj fénye a napnak)

s mint a bolondok, úgy kacagtak,

kurjongattak az ablak alatt vad

vígadozásban a kerti rigók.

A madáretetésről

Sulinet portál

(ismertető)

A madárgyűrűzés

Sulinet portál

(ismertető)

Védjük segítő madarainkat!

Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (Diafilmek 1926 és 1956 között)

(diafilm – Neumann-ház)

Máté Bence: Darumadár lenn a földön... Madárlesen a pusztaszeri tájvédelmi körzetben

Élet és Tudomány, 2001. 44. szám

(ismertető előadás)

Jékely Zoltán: Varjak

Mikor a hegy felől jönnek a téli varjak

s a szent hidegben szárnyuk odafent

félszegen vagdos a havas viharnak,

úgy érzem: a történelem üzent.

Mindig így jönnek, mint tépett avar had,

látásuk könnyet s borzongást teremt;

s mit csak próféta vagy koldus akarhat:

megsarcolják a fösvény végtelent.

Petőfi Sándor: Három madár

(részlet)

Az első madár egy kis cinege,

Nem sérti őt a télnek hidege,

Nem háborítja őt meg semmi vész,

Télben, viharban vígan fütyörész,

Vigan ugrál a száraz ágakon,

Mint a pillangó a virágokon,

Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,

Jön és megyen, máshol van untalan,

Alig képes kisérni őt a szem. –

Kedélyed e cinege, kedvesem!

Jékely Zoltán: Vadlibák

(részlet)

Hold fényinél, felhők tövében

sikoltva szállnak a libák.

Lábukra-szőtt lila kötélen

libeg utánuk a világ.

Jékely Zoltán: A halászsas

(részlet)

Sokszor megbámulom a nagy halászsast,

amint rőt, méteres szárnyaival

horgász fejem felett suhogva átcsap,

kutatva, hol ezüstlik holmi hal.

A víz mentén fejét forgatva szállván,

széles hatalmában nagy-boldogan

hintáz a kékben, majd szűkít a szárnyán,

és mint a kő: zuhan.

Kányádi Sándor: Kakukk

(részlet)

Hallgat az erdő, bölcsen bólogat:

szeretni kell mindenegy madarat,

akkor is, ha kakukk.

Hatalmas az ég, végtelen a nyár,

s ideje a kakukknak is lejár,

elnémul, bereked.

És újra hallod majd a cinegék,

pintyek, rigók kedves kis énekét

s a locska verebet.

Ady Endre: Varjak, szent madarak

(részlet)

Varjak, varjak, kóbor varjak,

Trágyás mezők szabad népe,

Madár-szalon söpredéke,

Ti vagytok a szent madarak.

Ha jajongva fölrebbentek,

Lég-hálóként továbbszálltok

S megfullasztjátok az átkot,

Mit utánatok küldenek.

Tompa Mihály: A pipishez

(részlet)

Nem ruházta még fel a szép kikelet

Lomb- s virággal a bús halmot s völgyeket;

Hóval fedve, fagyva a jó földkebel,

Most a napsugár is jégcsapot nevel.

A mulandó nyárral együtt hagytak itt,

S a tavasszal térnek vissza társaid,

De te nem bucsúzol, se be nem köszönsz,

Télen-nyáron itt vagy, kedves kis különc!

Más madárka fészken s párosan pihen,

Te kerékvágásban s a rög enyhiben;

S mint az özvegyasszony, hálsz magánosan,

S mint a koldus-gyermek: ahol este van.

Jékely Zoltán: Galambok

(részlet)

Galambcsapat a kunyhó tetején:

bucskázók, örvösek és büszke pávák;

hogy megszenteljék nagy nyomorúságát,

finom galambokat tart a szegény.

Akkor voltam én is a legszegényebb,

mikor galambot tartottam, sokat;

s akkor voltam mégis legboldogabb,

amilyen nem leszek, bármeddig élek.

Reményik Sándor: A sors-váró madár

(részlet)

A nap leszállt, rá megzendült az erdő

Alkonyi kórusa

Egyszer, utolszor még, az éj előtt.

Halk szárnysuhogás kelt a fák között,

Kerengve, lassan

Fészekre rebbentek a madarak.

Egy fenyőágon ült egy kis madár

Némán, kő-mereven,

Szürkén gubbasztó kicsi szfinksz gyanánt.

És meg se moccant

Közelgő lépteimnek dobajára.