JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


MIHÁLTZ ISTVÁN, (Árpástó, 1897. máj. 9. – Szeged, 1964. márc, 16.): geológus, egyetemi tanár, az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője.

Tanult a debreceni és a kolozsvári tudományegyetemen. 1922-től a szegedi egyetem földtani intézetében gyakornok, 1924-től tanársegéd, 1939-től adjunktus, 1947-től intézeti tanár, 1952-től tanszékvezető docens, 1956-tól egyetemi tanár volt. A Nagy Magyar Alföld negyedkori rétegeinek felépítéséről és fejlődéstörténetéről részletes anyagvizsgálati tényekre támaszkodó földtani összegezés megalkotója. A tömeges pollenvizsgálatok és üledékföldtani laboratóriumi vizsgálatok első hazai alkalmazója a földtani negyedkor kutatásában. Nagyméretű földtani felvételezései: 1942–43-ban a Duna-Tisza-csatorna nyomvonalának geológiai vizsgálatával foglalkozott, 1948-ban a Tiszalöki Vízierőmű helyén végzett földtani feltárás, 1950–51-ben az Alföld újratérképezése, 1952-ben a tervezett szegedi vízlépcső hidrogeológiai feltárása fűződik a nevéhez.

A Földrajz–Földtani Tanszékcsoport vázlatos története
(részlet)
Együtt a TTK-n

1950 végétől a Földtani Tanszék élére Miháltz István került – s mivel a tanszék kutatási programjai a szűk oktatói létszám miatt mindig is a tanszékvezető fő érdeklődési területe köré koncentrálódtak – így ez elsősorban jelenkori és negyedidőszaki üledékek földtani, őslénytani vizsgálatát jelentette. Miháltz István tanszékvezetése alatt olyan gyakorlati problémák elemzésére is sor került, mint Szeged csatornázása, a Tiszalöki Duzzasztómű helyének tervezése, kijelölése, valamint az Alföld geológiai térképezése (a Magyar Állami Földtani Intézettel közösen). Ezek a geológiai kutatások jelentősen felértékelődtek a sikeres dél-alföldi szénhidrogén kutatások után. Miháltz István halálát követően 1966-ban Balogh Kálmán professzor lett a Földtani Tanszék vezetője, aki főként az Észak-magyarországi paleozóos és triász képződmények kutatásának volt szaktekintélye, így ezt a profilt helyezte a tanszéki kutatások előterébe. A kutatási feladatok közül azonban kiemelkedtek a Dél-alföldi szénhidrogén feltárásával kapcsolatos ipari megbízások (melyekben több tanszék is érdekelt volt). A kutatási eredményeken túl jelentős érték, hogy az adatok értékelése után sok szedimentológiailag fontos darab került ekkor a Földtani tanszék gyűjteményébe, s ma ezek képezik Magyarország egyetlen ilyen jellegű szedimentológiai gyűjteményének alapját.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal