(részlet)
(részlet)
azóta többször esik az eső |
azóta ritkábban esik a hó, de hidegebb |
azóta fehérebbek a felhők |
azóta a légtömegek állandóan átalakulnak |
azóta másodlagos ciklonok képződnek |
azóta lefelé száll a felszálló légáramlás |
azóta felfelé száll a leszálló légáramlás |
azóta kihűl a talajmenti felmelegedés |
azóta szélmentes napokon szitál a köd |
azóta a lakóházakban mesterséges éghajlatot teremtettek |
azóta kitör a betörő hideg és betör a kitörő meleg |
azóta a tornyos gomolyok felett fellépnek a képződmények |
azóta a háttértől eredő láttéri levegő fénymagokban |
azóta megfagy a talajban lévő talajvíz |
azóta megolvad a hegyeken a lencsefelhő |
azóta háromszor olyan hosszúra nőtt az alkonyati |
azóta a higanyos hőmérők nehezebben mutatják az |
azóta hiába kutatják a felsőbb légrétegeket műszerekkel, |
| sárkányokkal, kötött ballonokkal, repülőgépekkel |
| és meteorológiai rakétákkal |
|
 Az ún. „melléknap” jelensége (fotó: Vimola Ágnes)
(részlet)
Elő-előbujik felhői mögül, azután eltűnik ismét, |
legnagyobb bánatára a száradni kitett fehérneműnek |
Mi lesz velünk, Nap, édes bácsikánk? |
Mikor sütsz ki már egyszer istenigazában, amint szoktál, |
hogy fényed a világ mind a négy sarkát fölemelje |
reggeltől estig tartó ragyogásban |
s a kisbárány a kert alatt meg ne fagyjon? |
Árnyékban reszketünk, hideg szelekben ázunk, |
egészségtelen ködöket lélegzünk, |
az oldó és szabadító napfény el nem oszlatja őket. |
S az időjósok továbbra is hűvös borút jeleznek… |
|
Thándor Márk: A föld gyermeke
|
|
(részlet)
József Attila: Eső
(részlet)
(részlet)
(részlet)
Harmadik napja fú a szél, |
zúg és zörög, bőg és beszél, |
a szél, a szél, északi szél, |
mint a sirály, merőn lecsap, |
szinte látni, ahogy zuhan |
lágy szinébe, nő vad sörény |
szakít meg és kezd új vitát. |
|
(részlet)
mely egyszerű holdudvar esetében |
a hold előtti vékony felhőréteg |
vízcseppjein történő fényelhajlás |
következménye, átmérője mindig |
a vízcseppek nagyságától függ, és más |
néven koszorújelenség, sőt, ha fel- |
hőre vagy ködre vetődő árnyképek |
körül keletkezik, akkor glória, |
így hívják a meteorológia |
szakemberei, akik néha a nép |
megfigyeléseit igazolva még |
esőt is jósolnak, habár az ilyen |
jelenségből legfeljebb harminc-negyven |
százalékos eséllyel következik |
időváltozás, vagy még annyival sem, |
|
(részlet)
Kutya egy tél, tart még tavasszal is, |
tudós, paraszt és misztikus kutatja |
csonttörő szél, eső, hó, jeges árvíz |
s megannyi baj titkát, naponta kétszer, |
mint a filmsztárok és diplomaták, |
nyilatkoznak a meteorológok, |
hajigálva ciklont és anticiklont, |
vert ebként szűköl a „sokévi átlag”, |
és milliók lesik a rádiót. |
| És nem tudják, miért van e kemény tél |
(mert így élünk, egymástól elszakítva) |
s nem tudják, nem is sejtik, hogy lehet, hogy |
fittyet hányva jóslatnak, hagyománynak, |
két fagyos nap közé váratlanul |
hogy tör be egy enyhén símogató |
(mert aznap lopva, titkon láttuk egymást), |
két hóvihar közé szelíd aranyfény, |
sötét ködök közé egy tünde égbolt. |
| Találgatnak, de tudni csak mi tudjuk, |
hogy a szép időnek egy titka van, |
s tegnapról mára hogy lehet tavasz: |
ha egymás hangját halljuk, kiderül, |
ha látjuk egymást, elhallgat a szél, |
s ha megölellek, felragyog a nap. |
|
|
 Szupercella Budapest fölött 2006. augusztus 20-án, 21:00-kor (fotó: Vimola Ágnes)
(részlet)
A Meteorológiai Intézet jelenti: |
kedd, szerda, csütörtök, péntek, |
változó felhőzet, gyenge nyugati, |
észak-nyugati szél, a nappali |
felmelegedés alig változik, |
a talajmenti fagy fölenged, |
eső nem várható, hacsaknem záporeső, zivatar, |
a hőmérséklet éjjel-nappal nulla fok fölött, |
éjjel-nappal nagy szöcskék gyülekeznek |
a kristályhegyen, és vasárnapra |
– előreláthatólag – teljesen elborítják az eget. |
vegyünk magunkhoz esőkabátot |
|
|
|