JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A vasbeton építészet kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakembere, MEDGYASZAY ISTVÁN (Budapest, 1877. aug. 23. – Budapest, 1959. ápr. 29.) budapesti ipariskolai és főreáliskolai tanulmányai alatt kőművesként illetve építész irodákban gyakornokként dolgozott, bécsi egyetemi évei alatt pedig már tervezői megbízásokat is kapott. Pályázat útján jutott be a szecessziós stílus nagy alakjának, Otto Wagnernek a mesteriskolájába. Itteni tanulmányai alatt készítette el a Gellérthegyre álmodott Nemzeti Pantheon terveit, amely a szecessziós stílusjegyek mellett keleti és magyar népművészeti hatásokat is mutatott, azonban sohasem valósult meg. Medgyaszay – Huszka József és Lechner Ödön nyomán – a magyar művészet keleti eredetét vallotta, ezért behatóan tanulmányozta a müncheni, berlini és párizsi múzeumok keleti gyűjteményeit, sőt, Indiában is járt tanulmányúton. Párizsban ismerkedett meg a vasbeton építészet technológiájával, eredményeivel, és ez a lehetőség azonnal megragadta, egész életén át tanulmányozta és munkáiban leleményesen alkalmazta az akkoriban rendkívül modernnek, szokatlannak számító technikát. Még Párizsban tartózkodott, amikor 1907-ben megbízást kapott a veszprémi színház tervezésére. Talán ez a korai alkotása az, amely – külföldön is - leginkább ismertté és elismertté tette; az épület vasbeton szerkezetű és számos funkcionális és szerkezeti újítást tartalmaz, Medgyaszay sajátos vasbeton-elmélete alapján. Elveit egy 1908-as bécsi építész-kongresszuson fejtette ki részletesen. 1909-ben újabb színháza készült el Sopronban. Egészen sajátos megjelenésű, nagyon dekoratív az 1910-ben a ma Szlovákiához tartozó Rákosmulyadon épült vasbeton szerkezetű kis kápolnája. Több építménye a saját szabadalma szerinti előregyártott vasbeton födém alkalmazásával készült.

1914-ben kikerült a frontra. Hosszabb ideig a galíciai Lembergben állomásozott, itt építette fel egyik legérdekesebb művét, a Hadikiállítást 1916-ban. Mindössze fa és kátránypapír állt rendelkezésre építőanyagként – ebből készített Medgyaszay csodálatra méltó leleménnyel és fantáziával egy egész pavilon-csoportot. A kiállítás olyan jól sikerült, hogy 1918-ban, a Margit-szigeten újra felépítették.

A két világháború közötti munkáiból kiemelkedik a nagykanizsai színház (1926), a budai Baár-Madas Református Leánylíceum (1928) és a kelenföldi református templom (1930).

Jelentősek Medgyaszay építészetelméleti írásai is a vasbeton alkalmazásáról, a templomépítésről és az építészet fejlődéséről.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal