JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Sokoldalú, munkáiban sokféle stílusirányzatot ötvöző építészünk, LAJTA BÉLA (Óbuda, 1873. jan. 23. – Bécs, 1920. okt. 12.) oklevelét Budapesten szerezte, majd hosszabb ideig ösztöndíjjal külföldön bővítette ismereteit. Művészetének meghatározó elemei részben az utazásai során szerzett benyomások voltak, főként a középkori és reneszánsz alkotásokról szerzettek, másrészt hatott rá a magyar népművészet, amelynek tudatos kutatója volt és szenvedélyes fényképészként motívumokat gyűjtve járta az országot. A pályára való felkészülésről ő maga így írt: „Hazajöttem azzal a fogadalommal, hogy életemet annak az ideálnak megvalósítására szentelem, hogy itthon az építészetet magyarrá tenni segítsem.” Itthon Lechner Ödön volt meghatározó mestere; vele néhány munkán együtt is dolgozott. Később a népies és szecessziós elemek ötvözése helyett a finn és angolszász építészet letisztult stílusát, a nemes anyagokat előtérbe helyező példáját követte. Legfontosabb munkái 1908 és 1912 között készültek: első kiforrott alkotása a Kereskedelmi Iskola volt a Vas utcában; ez az alkotás világviszonylatban is jelentősen újat adott. Fő művének tekintik a Rózsavölgyi üzletházat a Szervita téren: tiszta, kiegyensúlyozott arányaival, kerámia burkolatú homlokzatával, szerkezetének megmutatásával a modern építészet egyik első remeke.

Lajta Béla: Bankportál, egykor Hecht Jónás és fia nagykereskedés, 1907
(ismertető)
Lajta Béla: Szervita téri üzletház, 1910–1912
(ismertető)
Bárdos Artúr: Lajta Béla
(tanulmány)
Lajta Béla
(szócikk)
A magyaros ízlésű építész – Lajta Béla
(ismertető)
Lajta Béla; Leitersdorfer
(szócikk)
Elek Artúr: Lajta Béla
(nekrológ)
Lajta Béla, Leitesdorfer
(ismertető)
Vámossy Ferenc: Építészet. A századforduló három évtizede
(részlet)

 

A Lechner-követők köréből emelkedett ki Lajta Béla, de közéjük tartozott kezdetben Málnai Béla is. Lajta a 20. század elejének egyik legjelentősebb alakja; külföldi tanulmányútja tanulságaként szervezte meg irodáját, és összeköttetései révén jelentős munkákhoz jutott. A századelő városépítészeti együttesei a konzervatívabb szemlélet talaján születtek. Lajta jelentős köz- és lakóépületei egyedi művek, csak egyik-másik vált városképző elemmé. Korai, magastetős, lechneri és angol hatást egyaránt hordozó épületei után (Izraelita Vakok Intézete, Mexikói út, 1905–1908 és a Szeretetház, Amerikai út, 1909–1911) Szervita (volt Martinelli) téri üzlet- és lakóháza (1911–1912), a Rózsavölgyi Zeneműbolt (berendezését Kozma Lajos tervezte) és Vas utcai iskolája (1909–1912, díszítőmotívumai ugyancsak Kozma Lajostól) mutatta fel azt a szemléletmódot, amely épületeit a chicagói és német eredményekkel rokonította, s a premodern szerkesztésmód fontos példáivá tette. Málnai Béla és Haász Gyula Nádor utcai Cseh–Magyar Iparbank épülete (1912–1913) e premodern – nagyvonalú és elegáns, mégis tárgyilagos és őszinte – formálásmód egyik legfontosabb példája.

 

Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet – MEK

 

Százharminc éve született Lajta Béla
(ismertető)
Az Új Színház mint épület. A Parisiana-tól az Új Színházig
(ismertető)
Modernizáció, tömegfogyasztás. [Lajta Béla: Lakberendezési tárgyak]
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal