JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A jeles csillagász, asztrofizikus és műszerkészítő, KONKOLY-THEGE MIKLÓS (Pest, 1842. jan. 20. – Budapest, 1916. febr. 17.) Pesten és Berlinben járt egyetemre, majd végiglátogatta Európa legjelentősebb csillagászati intézményeit. 1871-ben, amikor ógyallai kastélyának tetején elkezdte vizsgálódásait saját kedvteléseként, még egyetlen működő csillagvizsgáló sem volt Magyarországon. Matematikai tehetségének és kiváló technikai érzékének köszönhetően széleskörű ismereteket szerzett az asztrofizikában, spektroszkópiában és az égbolt fényképezésében. Külföldi kapcsolatokra is szert tett, számos tudóssal volt baráti viszonyban, állt levelezésben. Néhány év alatt az ógyallai csillagda műszereit és tudományos eredményeit tekintve is az európai élvonalba került. Konkoly-Thege, kapcsolatai révén igyekezett nemzetközi kutatási programokba is bekapcsolódni. Az elsők között volt, akik üstökös spektrumot készítettek, többek között a Halley üstökösről is. Eredményeit részben saját kiadványaiban, részben tekintélyes szakfolyóiratokban tette közzé. Három fontos kézikönyvet írt: a csillagászati megfigyelésekről, különös tekintettel az asztrofizikára, az égi jelenségek fényképezéséről és a spektroszkópiáról. Szeretett tudományágát igyekezett népszerűsíteni; közreműködésével sorra épültek hazánkban az új csillagvizsgálók, ezek közé tartozott például Kalocsán a Haynald obszervatórium.

Nemcsak elméleti szakembernek volt kiváló; maga tervezte és építette meg az ógyallai intézet fő műszerét, egy 25,4 cm-es refraktort. Ugyancsak maga tervezte és kivitelezte a nagy és két kisebb napmegfigyelő távcsövet, a holdfényképező műszert és számos egyéb eszközt. Szerkesztett színképelemző készülékeket, villám és meteor spektroszkópot, protuberancia (napkitörés) észlelő műszert. Műszertechnikai kézikönyve még a XX. század végén is használatos volt.

1890-ben nevezték ki az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává. Ő szervezte meg az előrejelző szolgálatot és az ő idejében adták ki az első térképes időjárás-jelentéseket. Rendkívül sokoldalú ember volt: több munkát is írt gőzhajókról, mozdonyokról. Kiváló fényképész hírében állt. Zenét is komponált, például egy nyitányt Jókai Milton című drámájához; egyik alapítója volt a Magyar Filharmóniai Társaságnak.

Ógyallai intézetét a magyar államra hagyta. Emlékét egy kisbolygónak és az MTA Csillagvizsgálójának a neve őrzi.

Bartha Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete
(tanulmány)
Székely László: Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula
(tanulmány)
Balázs Lajos: A csillagdaalapító földbirtokos
(tanulmány)
Konkoly Thege Miklós bemutatja meteorészlelő eszközét
(címlapfotó)
Konkoly Thege Miklós
(fotó)
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének honlapja
Vargha Domokosné: Konkoly Thege Miklós magyar nyelvű írásai
(tanulmány)
A TIT Konkoly Thege Miklós Csillagászati Tagszervezetének honlapja
Ógyalla Konkoly – Thege Miklós emlékhely
Mojzes Imre: A Kalocsai Haynald Obszervatórium története
(tanulmány)
Konkoly-Thege Miklós
(ismertető)
A magyar ballonozás kezdetei
(ismertető)
Sipos András: Budapest bemutatócsöve: a „Heyde”
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal