| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. KOMORNOKI LÁSZLÓ (Eperjes, 1921. nov. 27. – Merseburg, 1974. máj. 27.): jogász, bányamérnök. Bányamérnöki tanulmányait megszakítva, 1945-48 között az erdélyi földgázfúrásoknál, Marosvásárhelyen gyakornok, majd visszatérve Sopronba a bányamérnöki képesítés megszerzése után két éven át a Bányaműveléstani Tanszéken tanársegédként dolgozott. 1952-ben a dunántúli kőolajkutatás szolgálatába lépett, ahol kiváló teljesítményeket ért el a nagylengyeli olajmező feltárása és a nagymélységű kutatófúrások terén. Élete utolsó évtizedében a kőolaj bányászat egy másik ágában, a csőtávvezeték-építés terén fejtett ki eredményes munkát. Utolsó nagy munkája, a Leuna Művek (NDK) nagy gázfogadó és redukáló állomása építésének irányítása közben érte a halál.
(részlet)
A Kőolajkutató és Feltáró Vállalat Dunántúli Kerülete Összmunkástanácsa értekezletéről készült jegyzőkönyv Nagykanizsa 1956. október 31. A Tanács megjelöli a kiküldötteket, akik a laktanyából a nemzetőrség részére a fegyvert a Centrálba szállítják. Felvetődik a kérdés az illetéktelen személyek lakásában lévő telefonkészülékek kikapcsolásáról. Az elnök bejelenti, hogy ebben a kérdésben már megtörtént az intézkedés. Továbbá bejelenti, hogy a zalaegerszegi nemzeti bizottság egy személyt kér az olajipar részéről, aki bennünket képvisel. A Tanács egyhangúlag Komornoki Lászlót jelöli meg, aki Zalaegerszeghez egyébként is közel lakik. Komornoki László azonnal útnak is indul a zalaegerszegi nemzeti bizottsághoz. A lovászi küldöttség vezetője bejelenti, hogy Lovászinak rádióadója van, amely állandóan működik. Több kérdés nem merült fel, az ülést az elnök bezárja. | ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|