JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


KISS ÁRPÁD (Sárospatak, 1889. szept. 16. – Szeged, 1968. nov. 10.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1954), Kossuth-díjas (1955).

A budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet és doktorátust szerzett (1913), majd az egyetem III. számú Kémiai Intézetében Buchböck Gusztáv mellett kezdett dolgozni. Katonai szolgálat és orosz hadifogság után ismét az intézethez került. 1921-től 1924-ig Hollandiában a leydeni egyetemen adjunktus. 1924-től 1961-ig, nyugdíjazásáig a szegedi egyetemen először a II. vegytani, majd 1954-től az általános és fizikai kémiai tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár. A londoni Faraday Társaság (1943), a Német Bunsen Társaság (1945), a washingtoni Amerikai Kémiai Társaság (1945) és a Francia Kémiai Társaság (1949) tiszteletbeli tagja volt.

Munkássága főleg a fizikai kémia területét ölelte fel. Elsők között foglalkozott a rádióaktivitás jelenségeivel, majd a homogén harmadrendű kémiai reakciókkal, az oldatok Brönsted–Lowry-féle elméletével és kísérleti igazolásával. Vizsgálta a semleges sóhatást a vizes oldatokban végbemenő ionreakciókra, a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre, a komplex vegyületek fényelnyelését és elnyelési színképük alapján meghatározta szerkezetüket. Jelentős megfigyeléseket tett a homogén gázreakciók katalízise terén. Vizsgálta a fémek elektrokémiai korrózióját, a komplex vegyületek színképét. Számos tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal