JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda
                        Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Iván tüze

A június 24-i Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze 3 nap választja el. János és a napfordulat együtt ünneplése az V. századtól általános. Egy forrás szerint, mi magyarok a XI. században már gyújtottunk tüzet Iván előestéjén. Szokásunk régiségét a szlávos névváltozat bizonyítja. (A keresztény liturgia szókincse nyelvünkben nagyrészt a görög-szláv jövevényszavakból áll, mivel a térítő papok többsége először ezeken a nyelveken szólt eleinkhez.) Más lapra tartozik, hogy már az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról, és a tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt.

A katolikus egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent János esetében ünnepli névnapként a szent feltételezett evilági születésnapját. A napfordulati János-nap kiválasztásakor az egyházdoktorok a Szentírásra támaszkodtak. Az evangéliumok szerint János éppen félévvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére. A választás a római hagyománytól sem volt idegen. A keresztény naptár két „ős-János” szentje, az evangélista (dec. 27.) és a keresztelő az év napfordulóinak a kapujában ül, a régi Rómában pedig az év ianuáit, „kapuit” Janus őrizte, s az ő neve egybecsengett a két szent latin nevével. E szinkretizáló törekvéseket mintha János evangéliuma is igazolta volna. Ilyen szavakat ad ugyanis a keresztelő szájába: „Annak növekednie kell” – mármint Jézusnak –, „nékem pedig alábbszállanom” (Jn 3,30). A növekedés a téltől nyárig hosszabbodó nappalokra, az alábbszállás a nyártól télig rövidülő napokra is érthető (mennél alacsonyabban jár a Nap, annál rövidebbek a napok, és fordítva). Bod Péter XVIII. századi leírása jelzi, hogy az ő idejében a János-nap napfordulat-ünnep jellege köztudomású volt: „Néhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a’ maga abrontsának felső Pontyára felhágott s megis fordult.” Dömötör Tekla hívta fel a figyelmet arra az énekbe foglalt előírásra, mely szerint az Iván-napi tüzet „négy szögre rakálták” (rakták). Ez a négyszög bizony a Nap „abrontsának”, az ekliptikának fordulópontjait jelképezi.

Keresztelő Szent János
Biblia – Lk 1,5-25 – Keresztelő János születésének hírüladása
Szent István Társulati Biblia

Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abia osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás szerint ráesett a sor, hogy illatáldozatot mutasson be, bement az Úr templomának szentélyébe. Az illatáldozat órájában az egész nép kint várta, és közben imádkozott. Ám megjelent neki az Úr angyala az illatáldozat oltárának jobb oldalán. Amikor Zakariás meglátta, zavarba jött, és elfogta a félelem. Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni. Örömödre lesz és ujjongani fogsz rajta, és sokan örülnek majd születésén. Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. Izrael fiai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz. Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” Zakariás megkérdezte az angyaltól: „Miből fogom a dolgot megtudni? Mert hisz öreg vagyok, és már feleségem is előrehaladt a korban.” „Én Gábor vagyok - felelte az angyal -, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt. Íme, most megnémulsz és nem fogsz tudni beszélni addig a napig, amíg ez be nem következik, mert nem hittél szavaimnak, amelyek majd, ha eljön az ideje, be fognak teljesedni.” A nép egyre várta Zakariást, és csodálkozott, hogy oly sokáig ott időzik a szentélyben. Ám amikor kijött, nem tudott hozzájuk szólni, s ebből megértették, hogy látomása volt a templomban. Ő intett nekik, de néma maradt, s amikor leteltek szolgálatának napjai, hazament. E napok után felesége, Erzsébet, gyermeket fogant, és öt hónapon át eltitkolta. „Ezt tette hát nekem az Úr - mondta - azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított.”

Biblia – Lk 1,57-66 – Keresztelő Szent János születése
Szent István Társulati Biblia

Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. De az anyja tiltakozott: „Nem, hanem Jánosnak kell hívni.” Így válaszoltak neki: „Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának.” Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János az ő neve.” Mindnyájan csodálkoztak. Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és magasztalta az Istent. A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” Mert az Úr keze volt vele.

Leonardo da Vinci: Keresztelő Szent János
(festmény)

Kernstok Károly: Keresztelő Szent János
(festmény)
Melegh Gábor: Madonna a kis Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal
(festmény)
Kernstok Károly: Keresztelő Szent János
(festmény)
Kerényi Jenő: Keresztelő Szent János
(szobor)
XXIV. Jvnii: Keresztelö Szent Janosról 
(részlet)
Sötét Pogányság, im világosság; tavozzék már vakság:
Mint fényes tüzzel, oktat Szent János születésével.
Üzd sötétséget, sok rút vétséget, Szent János világa;
Hogy köztünk fénlyék, és nevelkedgyék Christus országa.
Igy tiszteltessék, igy dicsirtessék Christus ö Szentiben:
Szent János fénye, szivünk reménye, Jesus nevében.
Keresztelő Szent János - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
                        (Fotó: Legeza Dénes István)

Keresztelő Szent János - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
(Fotó: Legeza Dénes István)

De Sancto Ioanne Baptista
(részlet)
Elsö követe vala az Istennek,
Világoskodó és égö szövétnek,
Utat készéte szent Istenségednek,
Az élö Istennek.
Ut quaeant laxis
(részlet)
Tested födözted teve-ször ruhával,
Es övedzettél sanyarú madzaggal:
Eteled vólt, erdei méz, sáskával;
s' Vizi itallal.
A' több Próféták Christust csak hirdették,
Ö el-jövését csak meg-jövendölték:
De te-általad újjal mutattaték,
s' Dicsöitteték.
Ugyan azonrol
(részlet)
IGaz Napnak szép hajnalát,
Istennek égö lámpását:
Meg-váltónk elöl-járóját,
Ma dicsirjük Szent Angyalát.
Zakariásnak magzattyát,
Mennyégböl vött ajándékát:
Magtalan Ersébet fiát,
Jer dicsirjük, Isten újját.
Csuda-képpen fogontaték,
Öreg Atyáktól születék:
Méhében meg-szentelteték,
Christustól látogattaték.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Keresztelő Jánosnak (Johannes Baptista) sok neve van. Hívják prófétának, a Vőlegény barátjának, lámpásnak, angyalnak, Szónak, Illésnek, az Üdvözítő keresztelőjének, a Bíró hírnökének és a Király előfutárának, A „próféta” jelöli kiváltságos tudását, a „Vőlegény barátja” kiváltságos szeretetét, az „égő lámpás” kiváltságos szentségét, az „angyal” kiváltságos szüzességét, a „Szó” kiváltságos alázatát, „Illés” kiváltságos buzgóságát, a „Keresztelő” kiváltságos, csodálatos megtiszteltetését, a „hírnök” kiváltságos igehirdetését, az „előfutár” kiváltságos útkészítését.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Ismeretes, hogy az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját. Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41). Ezt Felsőszentiván népe úgy magyarázza, hogy a látogatás alkalmával János édesanyja méhében ugrált az örömtől. Ezért kell a tüzet átugrani, mégpedig háromszor, hogy Szent Iván közbenjárására a Szentháromság annál nagyobb kegyelmet adjon.

Juhász Gyula: Salome
Illatos füstöt ont a thujafa
És balzsamát árasztja Gileád,
Zokog az üstdob s tuba panasza,
Lágy fény kúszik a mennyezeten át.
Nagy négere vállán pihen feje
– Künn hozsannát kiált a csőcselék –
A bíborkárpit megremeg bele
S ő álmatagon lehajtja fejét!
– „Új gyönyör tűzcsóvája kell nekem,
Vesszenek a régi mámorok!
János feje kell! A szép idegen!
Érette dalolok és táncolok.
Arany tálon, úgy hozzátok nekem!”
Jön a fej. S vér és vér a szőnyegen!
Radnóti Miklós: Két szentkép – János
(részlet)
… Asszonyt
nem ösmert sohase, de sokszor
napestig vízben állt; ruháját
szőtték teveszőrből, deréköve bőr
volt, étele sáska s erdei méz!

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
A Szent Iván ünnep Európában

Az európai szentiváni szokások fő vonásai nagyjából a következők:

Tűzgyújtás (tűz átugrálása, fáklyagyújtás, tüzes karika eregetése). Mágikus cselekedetek, melyek tűzzel vagy vízzel vannak kapcsolatban. Növényekkel (füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel) kapcsolatos cselekmények és hiedelmek. Szerelmi varázslás, jóslás. Keresztelő Szt. János tisztelete.

A más ünnepköröknél szokásos alakoskodás, az adománykérő, házaló szerencsekívánatok és a közös lakomázás már nem egyformán gyakran fordul elő ez ünneppel kapcsolatosan. Míg francia területen ezek a vonások hiányoznak, addig pl. német nyelvterületen, Görögország északi részén s még másutt is ezek a vonások feltűnnek. (Versenyek, játékok, kakasütés stb.) Az ünnep jellege sok európai országban kettős arculatú: szerencsehozó s egyúttal baljóslatú is (fas et nefas).

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
A tűzgyújtás

A Keresztelő János ünnepén az ő tiszteletére gyújtott tüzet már régen kapcsolatba hozták a nyári napfordulóval. A „tudományos” irodalom ezt a tényt az évszázadok folyamán sohasem tévesztette szem elől, a népi hiedelemben azonban ez a képzettársítás nem mindenütt egyformán tudatos és erőteljes. A Keresztelő Jánossal kapcsolatos tudós fény-szimbolika egyházi magyarázatának kiindulópontja a János evangélium sokszor idézett helye: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” (3.30) Ehhez az evangéliumi helyhez járult még az augustinusi „in Johannis nativitate dies decrescit” (Sermo XII. In Nativitate Domini). Az ágyházi írók a kereszténység évszázadain, sőt évezredein keresztül gondoskodtak ennek a képzettársításnak terjesztéséről és fenntartásáról, úgyhogy ennyi év távlatában igen nehéz lenne különválasztani az egyházi eredetű képzeteket az európai népeknek a nyári napfordulóra vonatkozó, feltételezett kereszténység-előtti hiedelmeitől.

Ami a nyári napfordulónak tűzgyújtással való megünneplését illeti, a régi adatok elsősorban a Földközi-tenger keleti partján fekvő országokra, valamint Egyiptomra látszanak utalni.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
A hosszú szentiváni ének
1.

Erdélyi János a Magyar Közmondások Könyvében (Pest, 1851) a 3961-es tételnél ezeket jegyzi meg: Hosszú mint a szent Iván éneke.


[…]

A legérdekesebb (s eddig figyelembe sem vett) említés Heltai Gáspártól származik, aki egyben magyarázatát is adja e mondásnak: „Hallottam hogy igen hoszszu a szent Iuán éneke, hogy az ördög aszt meg kezduén, el nem végeszhette, hanem meg fuladot rayta. Bezeg ottrombasag effele tudományokat behozni, és el hinny a kerestiéni gyüeközetbe, mellyekröl az Istennec Szentei, Mind a Prophetác smind az Apostoloc semmit nem tudtanac”.

Dömötör Tekla: A népszokások költészete
(részlet)
A tűzgyújtás

A szentiváni énekeknek a tűzgyújtásra vonatkozó szakaszai csak kevés típusból állnak; többnyire néhány genetikailag összefüggő szöveget variálnak.

Ezek a részek gyakran deskriptívek, éppúgy, mint a gyógyító erejűnek tartott növényekre, füvekre, gyümölcsre vonatkozó, szórványosan előforduló énekek, mondókák.

A Szent Jánosra és a rövid éjszakára vonatkozó strófák már többértelműek, mert a rövid éjszaka említéséhez a szerelemmotívumot is asszociálják: ezek a motívumok a vallásos elemekkel együtt találhatók az énekekben.

Az énekek néha leírják a tűzgyújtás körülményeit:

Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifju leginyek.

[Virágos Szent János…]
magyar népdal
Virágos Szent János,
Éjszakád világos.
Míg előtted leszek,
Tiszteletet teszek,
Csak addig világos,
Légy aztán homályos!
Reményik Sándor: Szentivánéj a havason
(részlet)
Itt meghaltak az istenek:
Oberon és Titania.
Csak Pán él, s Pán itt oly hideg.
Nem mulatós, tréfás nagyúr,
Komoly, komor, ködben vonul,
S az útja meredek.

Hubay Miklós: Szentkuthy-éji álom
(részlet)

Firenzében duplán ünnep a június 24. Nemcsak az esztendő legrövidebb éjszakájának pogány bacchanáliája ez, hanem a Város keresztény naptár szerinti névnapja is, hiszen Firenzének védőszentje Szent János, a Keresztelő. (Shakespeare és az ortodox naptár Szent Iván napjának mondja.)

Tűzijáték durrog és hullatja csillagesőjét a városra, a Palazzo Vecchio magas tornyának erkélyein hatalmas fáklyák lobognak, és a város körül a dombok hajlataiban sűrű kötelékekben rajzanak lassúdadan a fényüket ütemesen oltó-gyújtó szentjánosbogarak tízezrei. Ők is ünneplik névadójukat.

Az egyik ilyen nyári napforduló éjszakáján, amely itt majdnem olyan varázslatos, mint az esztendő „antipódusán” a karácsony éjszakája, soha nem látott látványossággal, műsoron kívüli műsorral kedveskedtek a firenzei fiatal építészek a Santo Spirito terén nyüzsgő fiatalságnak.

Szecsey István: Szent Iván éjszakája
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal