Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal
együttműködésben készült.
KATONA MIHÁLY (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 9.): református
lelkész, nemzetközi elismertségű földrajztudós, a kort foglalkoztató
csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője.
A debreceni kollégiumban tanult, 1790-ben kollégiumi könyvtáros lett. 1793-tól a
frankfurti egyetemen végzett tanulmányokat. Három év múlva tért haza, először
Komáromban volt tanár, 1803-tól haláláig Búcson (Komárom megye) lelkész. A
föld mathematikai leírása a világ alkotmányával
együtt (Komárom, 1814) című műve a legszínvonalasabb és legtartalmasabb
magyar természeti földrajz szerzője saját korában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar
életrajzi lexikon MEK)
Katona Mihály: A' Föld mathematica leírása.
A' világ' alkotmányával együtt
(részlet)
Ezek felett balra tündöklenek külömböző szembetűnő Tsillagok, a' Tzethalnak, vagy ennek a' Tengeri Tsudának Fején, a' mellyek közzül egy Menkár; a' mellytõl alá felé esik egy nevezetes Tsillag a' Tzethal nyakán, a' melly változtatja Nagyságát, és nem mindenkor látható; innen a' Neve. […] Némelly álló Tsillagok, a' mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben; úgy hogy most kissebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek; néha egy ideig egészen-is eltűnnek. .... Illyen van három a' Hattyúban; egy a' Tzethal' nyakán, a' melly 11 Hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig."
