JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
 
Katona József (A Katona József c. diafilm részlete)

Katona József (A Katona József c. diafilm részlete)

KATONA JÓZSEF (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.): drámaíró.1802-től a pesti és kecskeméti piaristáknál tanult, 1807-től a filozófiai osztályokat Szegeden és Pesten, 1810-től a jogot Pesten végezte. 1811–13-ban műkedvelő színészként, fordítóként és íróként részt vett a pesti színtársulat munkájában. 1813-tól jurátusként, az 1810-es évek második felében már jogi diplomájának birtokában pesti ügyvédi irodákban dolgozott. 1820. január 1-jén Pesten önálló irodát nyitott; november 3-án Kecskeméten al-, 1826. november 1-jén főügyésszé választották. Fölhagyott irodalmi munkásságával, íráskészségét tömör jegyzőkönyvek, ügyiratok meg tréfás vadásznapló készítésében használta; színházépítési javaslata és tervrajza (1826) tanúskodik a színészet iránti további érdeklődéséről. Részt vett hivatalnoktársai mulatozásaiban, terhes hivatali munkája mellett ez is oka lehetett szívszélhűdés okozta korai halálának.Kezdetben a kor divatos, csekély értékű darabjaiból fordított a színtársulatnak. Későbbi művei történelmi drámák. Jeruzsálem pusztulása (1814) című szomorújátékát Josephus Flavius Bellum Judaicuma [Zsidó háború] alapján írta.1815-ben írta fő művének első változatát, (Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya) az Erdélyi Muzéum pályázatára. Bárány Boldizsár Rostájának (1817?) kritikai észrevételeit fölhasználva átdolgozta művét, s mivel annak előadását a cenzor nem engedélyezte, 1820 novemberében megjelentette (Bánk-bán, 1821). Számos történelmi forrást felhasznált hozzá, szövegébe német íróktól vett részleteket is beépített. A dráma kiemelkedő értéke cselekményének lankadatlan feszültsége és a jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Egyetlen vígjátékában (A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814) Katona József a pesti színészvilágot mutatja be.Versei tartalma magányérzés, szerelmi vágy, komor gondolatokkal való filozofikus vívódás, megformálásuk drámai monológokra emlékeztet. Stílusuk bonyolult, verselésük zeneiségre törekszik. Ez időben kezdett foglalkozni szülővárosának múltjával is.Drámaírás iránti érdeklődésének zárása Kisfaludy Károly Ilkájáról írt bírálata és Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszini Költő-mesterség lábra nem tud kapni? című tanulmánya.Főműve, a XIX. századi magyar irodalom három nagy drámájának egyike, lassan jutott elismeréshez. A Bánk bánt kevesen olvasták, első előadásai sem hoztak igazi sikert. 1848. március 15-én azonban közkívánatra tűzték műsorra. Erkel Ferencnek Egressy Béni szövegére írt operaváltozata (1861) népszerűbbé vált a drámánál. A dráma korábbi olvasataiban előtérbe került kódolt nemzeti tematika, valamint a magánélet és közéleti szerepvállalás ütköztetése mellett a mai olvasó mindenekelőtt a nyelv kétértelműségének, a nyelvhasználat hatalmi vonatkozásainak problémáját fedezheti fel a maga számára.

Katona József
(diafilmek – Neumann-ház)
Katona József: Bánk bán
(részlet)
(Első szakasz. Harmadik jelenet)
PETUR: – Oh
A nemzet! - ahány fő, szintannyi ész.
Kényes becsűlete, mint a köntöse –
Sértsd meg csak, öszvetörni kész; de adj
Neki hirtelen egy jó szót s világot
Teremtve öszverontja ellenségidet.
Katona József: Bánk bán
(részlet)
(Ötödik szakasz. Hatodik jelenet)
BÁNK BÁN:
Nincs a teremtésben vesztes, csak én!
Nincs árva más több, csak az én gyermekem!


Nagy Miklós: Ne csak a Bánk bánra figyeljünk!
(tanulmány)
Orosz László: Kikergettetni. Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
(tanulmány)
Katona József: Panaszom
(részlet)
Olly csendes vala tisztesen
égő indulatom’ tüze,
mint a hült Temető, az éj’
gyászával betakart ölén:
ámbár Láva futásaként
a kinzó Szerelem lepne is.


Déryné Széppataki Róza (A Katona József c. diafilm részlete)

Déryné Széppataki Róza (A Katona József c. diafilm részlete)

Juhász Gyula: Bánk bán
A bíbor kárpiton túl messze, messze,
Távol táj havas hantjai alatt
Pihen a költő s érzi a havat,
Mely egyhangún leng és nő felette,
Mint egykor sorsa éjjelén a gyász
S nem érzi, hogy már volt föltámadás.
Katona József: Bánk bán
(diafilm – Neumann-ház)
Katona József: Bánk bán
Katona József: Bánk bán
(részlet)
(Első szakasz. Tizennegyedik jelenet)
BÁNK BÁN:
– Vond ki lelkem, most magad
Azon setét ködből, mely eltakarta
Előled a világot s emberi
Vak bízodalomba szőtt! – És ilyen asszony
Őriz meg, oh magyar hazám? Hah, egy
Fertelmes asszony, kit, hogy ördögi
Érzésiben ne lephessen meg a
Jobb ember, érthetetlenül beszéli
Kétféleképpen gondolatjait. – 
De hát Melinda! oh! hát a haza! 
Itten Melindám, ottan a hazám – 
A pártütés kiáltoz, a szerelmem
Tartóztat. – Énrám bíz a szúnnyadó
Gondatlan – énrám tevé le a
Szegény paraszt elfáradt csontjait:
Nem vélik ők a zendülést, mivel
Bánk a király személye – esküszöm
Meg is fogok felelni ennek, és
Habár tulajdon síromon fog is
A békességetek virágzani. –
(…)
Úgy állj meg itt, pusztán, mint akkor, a-
Midőn az alkotó szavára a
Reszketve engedő chaos magából 
Kibocsátja. – Két fátyolt szakasztok el:
Hazámról és becsületemről. A
Bocsánatot hörgés közt is mosolygom,
Ha ölettetésem ezekért lészen! – Egy
Mennykőcsapás ugyan letépheti
Rólam halandóságom köntösét: de
Jóhíremet ki nem törölheti.
Reviczky Gyula: Katona József
(részlet)
Hősöddel nem sírt, nem hevült a nemzet.
A teremtésbe' vesztes és bukott
Magad valál. Ki méri meg keserved'!
Oh, szörnyü sors, nagy elmével születni,
Ha meg nem érti, meg nem látja senki!
Reményik Sándor: Bánk Bán utolsó monológja
(részlet)
„Melinda, drága szennyfoltos galamb,
Halott szerelmem mért riasztgatod?
És mért futsz Ottó, törpe nyomorék,
Féltésem holt dühét mért retteged?
Lófarkon hurcolt lobbanó Petur,
Mért görgetsz most is átok-hegyeket?
Mért árad ajkadról tengerdagályként
Tiborcz, – az örökkévaló panasz?
S mért leng felém – ó, nagy ellenfelem –
Gertrud, királynői ravatalod?
Zavargó, véres árnyak, – hagyjatok.
Küszöbömre mért tolakodtok föl?
Én titeket elfelejtettelek,
Régen betelt az én tragédiám,
A láng kihúnyt, a színnek vége van.
Mi dolgom van még nekem veletek?
Tragédiák, vihar-sorsok felett
Húnyt szemmel egy csillagot keresek.
Bánki méltóság, Bánki sértődés,
És Bánki bűn, és Bánki büntetés,
Kúsza kínok – hogy elszóródtatok…
Az a csillag… csak azt a csillagot. –
Nézzétek: Bánk bán zarándok-ruhában,
Mezítlen talpam alatt ég a rög:
A nyugvó nappal messze készülök.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal