JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az aerodinamika egyik legkiválóbb művelője, KÁRMÁN TÓDOR (Budapest, 1881. máj. 11. – Aachen, 1963. máj. 7.) a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Bánki Donát tanársegédjeként egyidejűleg a Ganz vagongyárban is munkát vállalt és szilárdságtani kutatásokat folytatott. 1906-ban akadémiai ösztöndíjjal került a göttingeni egyetemre, ahol hat évig dolgozott a modern áramlástan megalapítójának, Ludwig Prandtl professzornak az intézetében. Itt alkotta meg kihajlási elméletét, amely doktori értekezésének is tárgya volt. Huszonnyolc éves korában már magántanári kinevezést kapott a híres egyetemen. 1911-ben a szilárd testek képlékeny folyásának elméletét alapozta meg. Ugyanebben az évben dolgozta ki az áramló közegbe helyezett testek mögött fellépő örvénysorra vonatkozó elméletét. Ezt a jelenséget a tudományban Kármán-féle örvénysornak nevezik. 1912-ben az aacheni egyetem tanszékvezető professzora lett. Az első világháborúban katonai szolgálata során került a Bécs melletti Fischamendbe, a repülő arzenálhoz, ahol javaslatára aerodinamikai laboratóriumot rendeztek be és a kísérletekhez tervei szerint szélcsatornát építettek. Itt szerkesztette meg a felderítő léggömbök helyettesítésére a PKZ típusú kötött helikoptert. A fejlesztési munkában közreműködött Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár is. 1919-ben tért vissza az aacheni egyetemre, ahol 1930-ig működött. Itt az általa alapított és irányított Aerodinamikai Intézetben dolgozta ki a turbulencia hasonlósági elméletét. 1926-ban tartott először előadásokat a kaliforniai Pasadena egyetemen. A többmillió dolláros Guggenheim Alapítvány segítségével aerodinamikai kutatólaboratóriumot hozott létre. Egy ideig felváltva dolgozott a német és az amerikai egyetemen, majd 1930-ban végleg az Egyesült Államokba költözött. A Guggenheim laboratóriumban munkatársaival az aerodinamika – főként a hangsebesség fölötti repülés – több alapvető kérdését oldotta meg. 1936-ban alakult meg a Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtás laboratórium), ahol az ötvenes évek elején elkészítették az amerikai hadsereg első ballisztikusan irányított rakétáját. Kármán tagja lett az amerikai légierő tudományos tanácsadó bizottságának, 1951-től a NATO Repülésügyi Kutató és Fejlesztő Intézetének volt az elnöke. Alapító igazgatója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. A Holdon és a Marson kráter őrzi nevét.

Kármán Tódor
(ismertető)
Szentesi György: Kármán Tódor és a rakétatechnika
(tanulmány)
A Kármán Tódorról elnevezett kráter a Marson
(ismertető)
Örvények és repülők – Kármán Tódor emlékirata
(ismertető)
Németh Zoltán: Kármán Tódor élete és munkássága
(ismertető)
Kármán Tódor
(életrajz, bibliográfia)
Almár Iván: Űrhajózás magyar akcentussal – 125 éve született Kármán Tódor
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal