| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. A Magyar Földrajzi Társaság alapítója és első elnöke, HUNFALVY JÁNOS (Nagyszalók, 1820. jún. 9. – Budapest, 1888. dec. 6.) szepességi földműves családból származott. Filozófiai, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott; német anyanyelve mellett kiválóan beszélt magyarul, szlovákul, franciául és angolul. A berlini egyetem hallgatójaként szerette meg és választotta életpályául a geográfia művelését. A késmárki líceumban kezdett tanítani, azonban a szabadságharc alatt írott lelkesítő cikkei miatt állásából eltávolították, hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Raboskodása alatt kezdte írni első jelentős tudományos munkáját, a három kötetes Egyetemes történet-et, amely 1852-ben jelent meg és 1888-ig hét kiadást ért el. Tanári állás hiányában nevelősködött és nagy számú földrajzi ismeretterjesztő cikket írt a Greguss Ágosttal együtt szerkesztett Család könyve című folyóiratba. Bár mindvégig geográfusnak tartotta magát, egyik szervezője volt a Statisztikai Hivatal megalapításának. A Tudományos Akadémia – melynek 1858-ban levelező, majd 1865-ben rendes tagja lett – megbízta A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című háromkötetes mű megírásával, amely európai színvonalra emelete a magyar földrajztudományt. 1863-ban kapott ismét katedrát; először a Műegyetemen, majd 1870-től a pesti tudományegyetemen. Életművének jelentős részét képezi – az Egyetemes földrajz című egyetemi tankönyv mellett – a népiskolák, ipariskolák, polgári iskolák és gimnáziumok számára írt tankönyvek sora. Atlaszok, térképgyűjtemények kiadásában is részt vett. Magyarságát, hazaszeretetét így fogalmazta meg: „Én ugyan vérem szerint német származású vagyok, de tiltakoznám, ha teljes és tökéletes magyarságomat kétségbe vonná valaki. A Duna is német hegységből ered, de Pozsonytól Orsováig nagy magyar folyam. Én is a magyar földre lefutott hegyi patak vagyok. Azt akarom, hogy mindenki így értse, hogy mi voltam és mi vagyok most.”
| ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|