JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Magyarország első atlaszának készítője, HEVENESI GÁBOR (Vásárosmiske, 1656. márc. 24. – Bécs, 1715. márc. 11.) mindössze 15 éves volt, amikor belépett a jezsuita rendbe. Grazban és Bécsben tanult, 1686-ban avatták a hittudomány és a filozófia doktorává. Retorikát, filozófiát és teológiát tanított, majd a bécsi Pázmáneum rektorává, valamint az osztrák és magyar jezsuita rendház elöljárójává nevezték ki. Kollonich Lipót esztergomi érsek gyóntatója és bizalmasa lett; az ő támogatásával kezdte meg 1695-ben az egyház- és általános történeti források felkutatását, lemásolását. A másolatokat – melyek jó részének eredetije azóta már elveszett és csak ebben a formában tanulmányozható – 133 kötetbe rendezte. Ezek többségét ma az Egyetemi Könyvtárban őrzik.

Hevenesi Gábor főként a közigazgatás török uralom alóli felszabadulás utáni újjászervezésének eszközeként kezdett térképkészítéssel foglalkozni, pártfogója, Kollonich felkérésére. A Parvus Atlas Hungariae, azaz Magyarország kisatlasza, 40 táblára osztott földrajzi leírása 1689-ben, Bécsben jelent meg. A zsebformátumú könyv térképtani ismertetést, rövid országleírást, két áttekintő térképet és 38 részletes térképlapot tartalmazott. Világviszonylatban is újdonságnak számított, hogy a helységnév felsorolásnál a települések földrajzi koordinátái is szerepeltek.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal