JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 18.Névnap:
    
 
Hónapok
 
Herman Ottó (A Herman Ottó élete c. diafilm részlete)

Herman Ottó (A Herman Ottó élete c. diafilm részlete)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

HERMAN OTTÓ és LENDL ADOLF 1888. június 5-én észak-norvégiai expedícióra indult az ott élő vízimadarak, illetve a hazánkban is fészkelő költöző madarak életének és telepeiknek, az úgynevezett madárhegyeknek a tanulmányozására. Herman Ottó Tromsö-ből rövid utat tett még Vardö szigetére, ahol Hell Miksa és Sajnovics János 1768–70. évi expedíciójának nyomait kutatta fel, tisztázva ezzel több, addig vitatott kérdést. A XIX. századi számos magyar kutatóút közül ez volt az egyetlen északi expedíció, melyről szeptember 1-jén értek haza. Az utazásról Herman Ottó Az északi madárhegyek tájáról (1893) című könyvében számolt be.



Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról
(részlet)
Megnyitó.

A kir. magyar Természettudományi Társulat ezelőtt több évvel egy, a madarakról szóló mű megírásával bízott meg.

Azoknak a tüzetes tanúlmányoknak során, a melyeket a mű érdekében tettem, hamar megéreztem annak szükségét, hogy bizonyos életjelenségeket élő szemmel lássak.

Különösen az északi madárhegyek mivolta s a rólok közkézen forgó ábrázolatok, valamint a tömeges madáréletnek bizonyos délszaki jelenségei, szövetkezve a madarak költözködésének lényével, voltak azok, a melyekre nézve élénken éreztem, hogy közvetetlen tapasztalásra van szükségem.

A kir. magyar Természettudományi Társulat erre vonatkozó kérésemet nemcsak figyelmére méltatta, hanem a magyar tudományos Akadémiánál megfelelő összeget eszközölt ki, a mellyel az északi útat megtehettem.

Minthogy azonban ez az összeg útazásra és felszerelésre nem futotta, fölajánlotta a hiányzót, némi viszontszolgálat fejében a „Budapesti Hirlap” szerkesztősége, a mit köszönettel fogadtam el.

Magyarország egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere, Trefort Ágoston, erre az útra mellém rendelte dr. Lendl Adolf, akkori műegyetemi magántanárt, az élő állatalakok tanúlmányozása végett.

Az útat 1888-ik év nyarán tettem meg. Ez Berlin–Hamburgon át a dán terűlet legészakibb csúcsáig, Frederikshavenig vezetett; onnan hajóra szállva, kizárólag a tengeren Tromsőig mentünk; innen én egyedűl Svarholt madárhegyére, majd ugyanígy Hell és Sajnovics nyomain Vardőig. Északi szélesség szerint én a 71° 12"-et értem el.

A rajzok készítésében támogatott Háry Gyula, kitől a tájképek javarésze való, dr. Madarász Gyula, ki madárképekkel járúlt hozzá, és, a kit legelől kell vala említenem, Vastagh Géza ifjú mesterünk, ki páratlan érzékével életet adott különösen a madárhegy tövét ábrázoló képnek, mely az eddig megjelentek között legelső helyen áll.

A rovarok meghatározását Frivaldszky János és Mocsáry Sándor uraknak köszönöm.

Mindazoknak, a kik az útazást lehetővé tették, e kis művön kívűl csak hálás köszönetemet ajánlhatom föl.

Kelt Budapesten, 1893-dik évi februárius havában.

Herman Ottó

Herman Ottó, Chernel István: Madaraink
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. A földmivelő, kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára

Herman Ottó - Budapest, Múzeumkert (Fotó: Legeza Dénes István)

Herman Ottó - Budapest, Múzeumkert (Fotó: Legeza Dénes István)

Herman Ottó: A magyar halászat könyve
MADARAK
(gyűjtőoldal)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal