| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. HARKÁNYI BÉLA, báró (Pest, 1869. ápr. 11. – Budapest, 1932. jan. 23.): csillagász, a magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatainak egyik kiépítője. 1887-től a pesti, lipcsei és strassburgi egyetemen tanult, majd tanulmányutat tett Amerikában. 1896-ban a pesti egyetemen matematikai doktorátust szerzett. 1899–1902-ben az ógyallai obszervatóriumban vállalt állást. 1907-ben a pesti egyetemen a csillagászat magántanárává habilitálták. Tagja volt a főrendiháznak. Szakirodalmi munkássága jelentős: A sarkmagasságváltozások meghatározásai és ennek magyarázata (Bp., 1896); Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei; Adalékok a csillagászat fejlődésének elméletéhez (Bp., 1922).
(részlet)
Vargha Domokosné: A kor magyar csillagászata
Ógyalla intézményes kapcsolatai is kiépültek a külföldi csillagászati intézetekkel. Az új csillagvizsgáló részt vett a nemzetközi tudományos programokban. Ez is elősegítette, hogy a magyar csillagászok egész nemzedéke nevelődjék itt a tudomány korszerű színvonalán. Itt kezdte meg pályáját dr. Kövesligethy Radó, aki aztán Eötvös Loránd munkatársa lett a budapesti egyetem kísérleti fizikai tanszékén, majd a később felállított kozmográfiai tanszék professzora; évekig itt működött dr. Harkányi Béla, aki mint kiváló asztrofizikus a párizsi obszervatóriumban is dolgozott az 1890-es években, e század elején pedig az asztrofizika tanára volt a budapesti egyetemen. | ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|