Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A csillagászati fényképezés magyarországi meghonosítója, GOTHARD JENŐ (Herény, 1857. máj. 31. – Herény, 1919. máj. 29.) a bécsi műegyetem gépészeti karán tanult, emellett csillagászati és geodéziai ismereteket is szerzett. Hazatérte után Herényi Műcsarnok elnevezésű laboratóriumában műszerek készítésével foglalkozott. Konkoly Thege Miklós hatására 1881-ben megalapította asztrofizikai obszervatóriumát. Legjelentősebb eredményeit a csillagászati fényképezés terén érte el; nagyban hozzájárult a fényképezésnek a csillagászati kutatásokban való alkalmazásához. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lyra gyűrűs köd centrális csillagát 1886-ban. Különösen értékesek az üstökösök és színképeik fényképezésében elért eredményei. Jelentős munkát végzett a változó színképű illetve változó fényességű csillagok vizsgálatában. A XIX. század végén nemzetközileg elismert szaktekintélynek számított. Kiváló műszertervező volt. A kétaknás fényképezőgépek alaptípusát ő alkotta meg. Elsőnek ő rögzített színes napszínképet. Ő írt Magyarországon először összefoglaló munkát a fényképezés tudományos és technikai alkalmazásáról.

A csillagászat mellett egyéb jelentős műszaki alkotó tevékenységet is folytatott. 1895-ben az Ikervár mellett létesített első hazai vízierőmű egyik tervezője és műszaki igazgatója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetés megteremtése 1881-ben.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)