JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A fémalakítási technológia elméletének egyik megalapozója, GELEJI SÁNDOR (Nagykikinda, 1898. máj. 17. – Budapest, 1967. nov. 3.) a budapesti műegyetem gépészmérnöki karán kezdte tanulmányait, majd a soproni egyetemen szerzett kohómérnöki diplomát. Kezdettől a kohászati meleg- és hidegalakítási technológiák elméleti, mechanikai problémái foglalkoztatták. Az addig csak empirikus alapon kidolgozott gyártási eljárásokat komoly matematikai számítások és elméleti megfontolások alkalmazásával új alapokra helyezte. Nagy ipari gyakorlatra tett szert a Magyar Rézhengerműveknél 11, majd a Csepeli Fémműben 14 év alatt. Üzemmérnökként kezdetben a hengerművek és huzalhúzó berendezések tökéletesítésével foglalkozott. Doktori disszertációját – szintén gyári munkája mellett – a meleg- és hideghengerlés témaköréből írta. A fémalakításnak szinte minden területén otthonos volt: elméleti számításokat és gyakorlati kísérleteket végzett a rúd- és csőgyártás, a kovácsolás, a mélyhúzás és huzalalakítás területén. Még gyári munkája során magántanári képesítést szerzett. 1949-ben leköszönt csepeli állásáról és a soproni, majd az egyetem átszervezése után a miskolci kohómérnöki karon végzett oktató- és kutatómunkát. Az ő nevéhez fűződik a kohásztechnológus szak megalapítása, tananyagának kidolgozása. Számos könyvet, egyetemi jegyzetet írt. Tagja volt az Akadémiának, munkásságát két alkalommal is Kossuth-díjjal ismerték el.

Geleji Sándor élete
Geleji Sándor művei
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal