JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 18.Névnap: Lukács
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


GEBHART XAVÉR FERENC (Paks, 1791. jan. 23. – Pest, 1869. okt. 27.): orvos, egyetemi tanár, az orvostudomány magyar nyelvű szakkifejezési kidolgozásának egyik kezdeményezője.

Orvosi oklevelét 1814-ben szerezte a pesti egyetemen. 1815-től Bene Ferenc mellett asszisztens, 1820-ban a gyógyszertan helyettes tanára, 1821–60 között a belső bajok kór- és gyógytanának tanára volt. A himlő elleni oltóanyagot előállító intézet megalapítója 1824-ben. Székfoglalóját magyarul tartotta. Az orvostudomány magyar nyelvű műveléséhez járult hozzá Akülönös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonaljai (I–II. Pest, 1828–38) címűmunkájával.

Szállási Árpád: Csokonai és a természettudományok
(részlet)

A 19. század első felének legszorgalmasabb orvosi szerzője, Kováts Mihály például nem esett a korabeli nyelvújítók, nyelvtörők túlzásaiba. Említést érdemel Zsoldos János szépen megírt 1802-es nőgyógyászata is – ő egyébként a tiszta kéz Semmelweis előtti propagálója volt. A szabadságharcig még latin és német nyelvű könyvekből tanultak a medikusok, bár 1811 óta volt önálló gyermekgyógyászati kötetük is Csapó József jóvoltából. Gebhardt Xavér Ferenc belgyógyászati könyvet írt borbély-sebészek számára. Utólag azt képzelhetnők, hogy 1770-ben a nagyszombati egyetem orvosi fakultással történt bővítése, publikációs zsilipeket húzott fel, s eljött a magyar tan- és szakkönyvek régvárt ideje. De nem így történt. Egyrészt a kinevezett professzorok nem bírták jól nyelvünket, másrészt a hagyományos szakkönyv-írás erősen tartotta nehezen megszerzett pozícióját, végül a Habsburg-birodalom keleti részének soknyelvűsége ily kis „fiókegyetemen” aligha érvényesülhetett volna. Midőn II. József uralkodása idején már Buda-Pesten volt az egyetem, az erőszakos németesítés egyetlen ellenszere a latin nyelv szorgalmazása maradt. Így az orvosi műszavak inkább a Csokonaiék utáni időszakban alakultak ki, s inkább Madách korára váltak elfogadottakká. Gondoljunk pl. Bugát és mások tevékenységére, valamint az első magyar nyelvű orvosi folyóiratokra.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal