JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


FRANCÉ REZSŐ, (Bécs, 1874. máj. 20. – Budapest, 1943. okt. 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője.

A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde lett, itt növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től külföldön élt, de mindig magyarnak vallotta magát, magyar állampolgár maradt. 1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott. Nevét világhírűvé népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt. Sok könyvet írt, magyarul is számos jelent meg.

Bálint gazda: Így láttam
(részlet)
Francé, az ismeretterjesztő tudós

Az életünkben, gondolkodásmódunk alakulásában fontos szerepet játszó személyek nincsenek feltétlenül velünk a maguk személyi valóságában. Gyakran csupán az azonos hullámhossz rezonál a jelet adó és a befogadó személy között. Így voltam én Raoul H. Francéval, a tudóssal és ismeretterjesztővel. Korom voltaképpen lehetővé tette volna, hogy személyesen is ismerhessem, hiszen Budapesten élt azokban az években, amikor magam is a m. kir. Kertészeti Akadémia hallgatója voltam. Mégsem ismertem és ezt a mai napig életem egyik nagy mulasztásának érzem. Könyvei azonban már akkor is ott sorjáztak a könyvespolcomon és mindennapos olvasmányt nyújtottak nekem éppen úgy, mint sok diáktársamnak. És nem csak olvasmányok voltak, hanem vitatémák is éppen úgy, mint Liebig, Humboldt, Darwin vagy éppen a magyar Rapaics Raymund és Herman Ottó írásai. Amilyen népszerű volt Francé a háború előtt, olyan tiltott olvasmánnyá vált, 45 után. A Micsurin és Liszenko nevével jegyzett korban veszedelmes volt akár csak említeni is Francé nevét. Az 1960-ban megjelent Új Magyar Lexikon nyolc sort szentel neki: „Bécsi születésű biológus, természetrajzi író és idealista filozófus, aki egy ideig hazánkban élt. A talaj élőlényeit elsőként foglalta edafon néven életközösségbe (sic!). 1920-ban Németországba költözött, ahol számos népszerű növénytani munkát írt. Később természetbölcseleti műveiben a neolamarkizmus hirdetője volt.”

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal