JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 18.Névnap: Lukács
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


FABINYI RUDOLF, (Jolsva, 1849. máj. 30. – Budapest, 1920. márc. 7.): kémikus, egyetemi tanár, a szerves kémiai kutatás egyik hazai úttörője.

A budapesti tudományegyetemen nyert 1875-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Kétévi németországi tanulmányútjáról visszatérve a budapesti műegyetemen adjunktusként, 1878-ban a budapesti tudományegyetemen, majd ugyanettől az évtől a kolozsvári egyetem elméleti és gyakorlati kémiai tanszékén tanárként oktatott, egyben a kolozsvári állami vegykísérleti állomás igazgatója is volt. 1899–1900-ban az egyetem rektora volt. A Magyar Kémikusok Egyesületének első elnökévé választották.

Nagy jelentőségűek a molekulasúly újabb meghatározási módszereiről közölt tanulmányai. 1898-ban Ceracidin néven elsőként állított elő és szabadalmaztatott benzopirillium sót. E vegyületből származtathatók a növényi színanyagok. Ez utóbbiak vizsgálatáért Willstätter és Robinson Nobel-díjat kapott. Fontosabb értekezései az általa szerkesztett Vegytani Lapokban (1882–1889) és az Erdélyi Múzeum Egylet kiadványaiban jelentek meg.

Móra László: Fabinyi Rudolf
(részlet)

Hazánkban az elsők között ismerte fel például az elektromosság szerepét a kémiai kutatásokban. Már 1879-ben vizsgálta az egyenáram hatását különböző fémekre, továbbá a nagyfeszültségű áramnak hatását gázelegyek abszorpciójára. Megállapította azt is, hogy a nagyfeszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődése a széngázakban szintetikus folyamatokat is létesít (1884). Kísérlete részleteit Beck Mihály akadémikus majd száz év múlva, a Magyar Tudomány 1977. évfolyamában azzal a megjegyzéssel adta közre, hogy „Fabinyi egyike az elsőknek, ha nem a legelső, aki mai szóhasználattal prebiotikus körülmények között vizsgálta a szerves vegyületek képződésének lehetőségét csendes elektromos kisülések hatására.”

Ugyanis Fabinyi kedvenc kutatási területe a szerves kémia volt. Az 1880-as években ezért jelentős kísérleteket folytatott azaronnal és származékaival. E vizsgálataiban a kolozsvári Múzeumkertben található „Asarum Europeum” nevű növénybõl a vízgőzzel lepárlás útján előállított azaron, és az ebbõl oxidálással kapott azaronaldahid (trimetoxibenzaldahid), valamint származékainak szerkezetét derítette fel. Az azaronok kémiájának kutatását Széki Tiborral az 1900-as évek első évtizedeiben is folytatta. A téma időszerűségét mutatja, hogy a szerves kémia későbbi kiválósága, Bruckner Győző is az 1930-as években többször is foglalkozott az azaron pszeudonitrosit és átalakulási termékeivel, valamint az azaronsav anhidrid képződésével, igazolva Fabinyi ezirányú elképzeléseit.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal