JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


ÉBER ERNŐ, (Budapest, 1874. okt. 9. – Budapest, 1968. szept. 7.): állattenyésztő, agrárpolitikus, gazdaságtörténész. Az iskolatej-akció első megvalósítója.

1895-ben szerzett diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően Berekegyházán lett gazdasági segédtiszt, majd az 1897-ben megjelent cikkére felfigyelve, a szövetkezetügy hazai apostola, Károlyi Sándor meghívta a fóti birtokra titkárnak. 1899-ben az Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára lett Kolozsváron, ahol a Tudományegyetemen jogi diplomát is szerzett. 1907-ben a Sopron megyei Gazdasági Egylet titkára, 1917-ben ügyvezető igazgatója lett. Sopron főjegyzőjévé is megválasztották. Nevéhez fűződik a Soproni Tejszövetkezet és a csermajori földművesiskola alapítása. Az I. világháború után Budapestre költözött, ahol 1924-ben megindította és 1939-ig szerkesztette az Állattenyésztők Lapját, 1932-től pedig az Állattenyésztők Naptárát. Emellett 1927-38 között a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a tej és tejtermékek tápláló értékének kutatásával, továbbá az ezekhez kapcsolódó propagandatevékenységgel foglalkozott. Lényegében nevéhez fűződik az iskolatej-akció. Ezekben az években több nemzetközi kongresszuson is részt vett. 1938-ban a Magyar-Olasz Bank Rt. gazdasági tanácsosa lett. 1940-ben lefordította magyarra Adam Smith híres kétkötetes művét (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól), 1946-ban pedig G. Marshall amerikai vezérkari főnök 1943-45 közötti jelentéseit fordította le, amelyet négy kiadásban is közreadtak. Mint gazdaságtörténész, 1942-ben a Széchenyi család birtokairól adott közre egy gazdaságtörténeti kötetet, majd 1950-ben az MTA a magyar állattenyésztés múltjának története megírásával bízta meg, amely munkája 1961-ben jelent meg. 1952-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa volt, s 1957-től nyugdíjasként a múzeum egyik agrártörténeti szakértője.

Éber Ernő: A magyar mezőgazdaság átalakítása
(részlet)
[Éber Ernő írása az I. világháború befejeztével követendő mezőgazdasági politikáról – A szerk.]

A háború után elkövetkező időre annyi probléma tornyosul már föl, annyi kívánság bonyolódik már össze, hogy ha ezekhez nem nyúlunk már most hozzá, ha nem igyekszünk legalább kereteket csinálni, melyekbe a békés idő energiája belelendül majd, akkor megoldhatatlan, vagy csak rosszul megoldható feladat elé kell kerülnünk.

Éber Ernő: A magyar föld jövője
(esszé)
Éber Ernő: A magyar mezőgazdaság átalakítása
(esszé)
Éber Ernő: Parasztsors
(esszé)
Éber Ernő: Tragédiák a magyar rögön
(esszé)

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete az iskolatej programról

Séta a Mezőgazdasági Múzeumban I. (1960)
(diafilm – Neumann-ház)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal