JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
 
A Deák Ferenc mauzóleum (fotó: Legeza Dénes István)

A Deák Ferenc mauzóleum
(fotó: Legeza Dénes István)

DEÁK FERENC (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.): politikus, országgyűlési követ, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. „A haza bölcse”. Apja jómódú középbirtokos volt. Édesanyja Sibrik Erzsébet, a Győr megyei csécsényi (ma Rábacsécsény) Sibrik Antal – Győr megye alispánja – elsőszülött leánya. Deák kamaszkorában elveszítette szüleit; csendes, zárkózott természetűvé vált. Keszthelyen kezdett iskolába járni, később a pápai Királyi Algimnázium növendéke lett (1812–13). Innen került a nagykanizsai piarista gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett. Az év őszétől a Győri Királyi Tudományakadémián bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott. Ezután Pestre került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-től 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt, és a törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és a magyar alkotmány- és jogtörténetet tanulmányozta. Kedvelte Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor költészetét, leginkább azonban Vörösmarty Mihály műveihez vonzódott. 1833-36 között – és később 1839-40-ben – Zala megye országgyűlési követe volt a pozsonyi diétán. Hamarosan az ellenzék egyik vezére lett; a jobbágyság helyzetének javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött. Később ő lett a liberális ellenzék vezérszónoka. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett. Politikai nézeteit tekintve Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követnek választották. Az 1848-as áprilisi törvények elfogadása után, a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere, a miniszterelnök jobb keze lett. A szabadságharc leverését követően azt vallotta, hogy ragaszkodni kell a ’48-as elvekhez, az ország alkotmányos önállóságához, így magát az alkotmányt kedvező pillanatban egy tollvonással helyre lehet állítani. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta. 1855-ben az MTA elnökévé választották. 1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst. Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát: szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása érdekében. A felirati javaslat visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent ún. Húsvéti Cikke, amelyben a Habsburg-házzal való jövőbeni kiegyezés gondolatát körvonalazta. Az 1865-ös országgyűlés pártja számára meghozta a győzelmet (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek). 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Lajos Deáknak címezte a kiegyezést ellenző ún. Kassandra-levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet. Az új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját, a „Deák pártot” ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális polgári törvényeinek létrehozásában. Deák később betegsége miatt és a vezető réteg közömbösségét, haszonhajhászását, megalkuvását látva elkedvetlenedett, és visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző platformokból álló pártját. 1876. január 29-én hunyt el. Deák Ferencet a nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A „haza bölcse” a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) egyik mauzóleumában nyugszik.

Deák Ferenc bibliográfia, 1817-1990
Deák Ferenc beszédei
Garay János: Áldomás Deák Ferenczre
(részlet)

Ápril 20-án 1845.

Csordultig áll a telt pohár
Somlyó arany nedvével,
Csordultig telve szívem is
Kedvemnek érzetével;
Kelyhem – s szivemnek fenekét
Ma még mindenki lássa -
Az áldomás, mit ma iszom,
Deáknak áldomása!

Deák Ferenc kúriája - Kehida (fotó: Németh Gábor Árpád)

Deák Ferenc kúriája - Kehida
(fotó: Németh Gábor Árpád)

Gergely András: Deák Ferenc 1848-ban
(tanulmány)

Kossuth Lajos: Deák Ferencnek
(részlet)

Lassan-lassan fellebben a fátyol a béccseli alkudozások titkairól. Úgy látszik, mindez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt regisztrálja.

De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: nézz körül magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő percét, de a változhatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!


Deák Ferenc mellszobra - Kehida (fotó: Németh Gábor Árpád)

Deák Ferenc mellszobra - Kehida (fotó: Németh Gábor Árpád)

Vörösmarty Mihály: Deák Ferenc
Alkudtál s mondtad: „nem kell, amit ti szerettek,
 
Vagy nem kell úgy, mint élni, szeretni szokás;
Munkabiró lelket kívánok, félni tudatlant,
 
S félni merőt: amint a haza jobb ügye hí.
És emberszerető szívet, ha vad indulatokkal
 
És áleszmékkel küzdeni síkra kelek.
Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerűlni lehetlen,
 
Régi baráttól is tűrni a néma döfést.
S amint kezdettem fiatalkori lelkesedéssel
 
Arról hálaimát mondani vég napomon.
Mindezekért a díj, amelyet elérni reményem:
 
Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.”

Deák Ferenc dombormű Lentiben (Németh Dezső alkotása) (fotó: Bánkeszi
                        Katalin)

Deák Ferenc dombormű Lentiben (Németh Dezső alkotása) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Than Mór: Deák Ferenc portréja
(festmény)
Zlinszky János: Deák Ferenc erkölcsisége
(tanulmány)
Emlékezés Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára
(levéldokumentum)

Deák Ferenc szobra - Budapest, Belváros (Fotó: Legeza Dénes István)

Deák Ferenc szobra - Budapest, Belváros (Fotó: Legeza Dénes István)

Székely Bertalan: Deák Ferenc
(festmény)
Deák Ferenc sírja a Kerepesi temetőben
(fotó)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal