JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 12.Névnap: Gabriella
    
 
Hónapok
 
Csonka-féle postaautó (fotó: Gottl Egon)

Csonka-féle postaautó
(fotó: Gottl Egon)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Egyik legnagyobb feltalálónk, aki elsőként készített hazánkban gázmotort, majd Bánki Donáttal együtt benzinmotort és porlasztót, CSONKA JÁNOS (Szeged, 1852. jan. 22. – Budapest, 1939. okt. 27.) Tsonka Vince gépépítő kovácsmester legkisebb, hetedik gyermekeként született. Édesapja műhelyében tanult, dolgozott 19 éves koráig, majd a szegedi, később a budapesti vasúttársaságnál vállalt munkát. 1874-ből a maga erejéből indult külföldi tanulmányútra. Miután bejárta Ausztriát, Svájcot, megfordult Párizsban és Londonban, hazatért, és megpályázta, majd elnyerte a Műegyetem tanműhelyének vezetésére kiírt állást. Az alig 25 esztendős fiatalember olyan megállapodást kötött munkaadójával, hogy saját költségére alkalmaz szakmunkásokat, ha a tanműhely gépein a saját maga céljára is dolgozhat. A lehetőséget elsősorban újítások, találmányok kísérleteihez, kivitelezéséhez használta fel. 1879-ben egy külföldön megismert gázmotort tökéletesített; a hazánkban elsőként megépített berendezés kifogástalanul működött. Ezt követte 1882-ben a vegyes üzemű gáz- és petróleummotor. Sikeres alkotásainak hírét vette Mechwart András is, a Ganz gyár vezérigazgatója, és Csonkát kérte fel a külföldről vásárolt motorok feljavítására. Ez a fordulat döntőnek bizonyult a fiatal szakember életében: egyrészt személyén keresztül kapcsolat létesült a Műegyetem és az egyik legnagyobb iparvállalat között, másrészt ekkor indult meg az együttműködés közte és a Ganz gyár fiatal mérnöke, Bánki Donát között. Az átalakított motorok Ganz-motor néven kerültek forgalomba, de szerepelt rajtuk a Csonka-Bánki felírat is, mint a feltalálók neve. Közös szabadalmak egész sora született a munkakapcsolatból. Legnagyobb jelentőségű találmányuk a karburátor volt, amelyen tűszabályozást, féklevegő bevezetést és pillangószelepet alkalmaztak. Még a manapság használatos porlasztók is ezen az elven alapulnak. Később Csonka egy általa automatikus csőgyújtónak nevezett, rendkívül egyszerű szerkezetet dolgozott ki, amely lehetővé tette, hogy a motor táplálására petróleum helyett – a robbanás veszélyének kiküszöbölése céljából – benzint használhassanak.

A századforduló táján Bánki a Műegyetem tanszékvezető tanára lett, Csonka számára pedig új, korszerű mechanikai-technológiai laboratóriumot rendeztek be. Csonka János nagy érdeme volt a műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítése. Feltalálói tevékenysége sok területre terjedt ki. Tervezett és készített papír- és szövetszakító gépet, számos műszert és mérőberendezést és szívesen foglalkozott az akkor újdonságnak számító gépjárművekkel. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit – ez utóbbi 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára, innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. Ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautó-motort, személygépkocsit és autóbuszt. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Összeállította az első magyar automobil szakszótárat. Nagy jelentőségű találmányainak, önállóan szerzett szaktudásának elismeréseként nyugdíjba vonulása előtt, 1924-ben a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.

Nyugdíjazása után házának alagsorában gépműhelyt rendezett be, amit azután fokozatosan bővített, 1938-ban már 300 alkalmazott dolgozott nála. A Fehérvári úton egy nagy motor- és gépgyár tervezésébe kezdett; azonban még az építkezés megkezdése előtt meghalt. Utolsó szabadalmi bejelentését 84 éves korában nyújtotta be, amely egy gépcsoportra, hordozható, szétszedhető láncfűrész berendezésre vonatkozott.

150 évvel ezelőtt született Csonka János a porlasztó egyik feltalálója (ismertető)
(1852–1939)
Emőd István: Közlekedéstechnika. Közúti járműtechnika
Csonka János
(szócikk)
Postaautó, 1905
(bélyeg)
Az első magyar gyártmányú postaautó
(összeállítás)
Csonka János és a „Csonka 1904” autó
(fotó)
Hídvégi János: 100 éves a magyar autógyártás
Bálint Sándor: Autógyártás Magyarországon
(tanulmány)
Melegh Gábor: Csonka János
(tanulmány)
Krepsz Zoltán: A hazai járműgyártás kezdetei
(tanulmány)
A magyar motorizáció története. Az első magyar autógyárak
(ismertető)
Varga József: Csonka János síremléke
(fotó)
Csonka János-gyűjtemény
Csonka János
(ismertető)
Bánki-Csonka-féle porlasztó, 1909
(ismertető)
Motoros élet a század eleji Magyarországon
(ismertető)
A szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium honlapján
Magyar feltalálók és találmányaik: Csonka János
Mészáros Dénes: A „Carburator” sztori. Csonka János 1852–1939
(esszé)
Árkos Iván: Tudomány- és technikatörténet CD-ROM-on XV.: Csonka János
(ismertető)
Kiállítás és konferencia Csonka János születésének 150. évfordulója alkalmából
(ismertető)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal