Jeles Napok - Csánk Rottmann Elemér születésnapja

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

CSÁNK ROTTMANN ELEMÉR, (Budapest, 1897. júl. 11. – Budapest, 1969): építész, a XX. század közepe magyarországi kórházépítkezéseinek kiemelkedő alakja.

Építészmérnöki oklevelet 1923-ban szerzett a budapesti műegyetemen. Ezután Pogány Móric és Tőry Emil építészek irodájában dolgozott. Tervei alapján bővítették a belügyminisztérium épületét (1925–26). A húszas évek végéig főleg nagyobb szabású építkezések művezetési munkálataival tűnt ki, pl. a Korb Flóris és Kappéter Géza tervezte pécsi és szegedi egyetemi épületek, a szolnoki Bábaképző Intézet, a budapesti MÁV Kórház építkezési munkálatai (1932). A harmincas évek végéig és a negyvenes évek elején több kórházat és egészségügyi épületet tervezett, melyek közül a Kútvölgyi úti Állami Kórház épületét mind a modern homlokzatkiképzés, mind a belső térelosztás korszerű megoldásáért jelentős alkotásként tartja számon a magyar építészettörténet. Fontosabb épületei: a Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet (1938), a székesfehérvári Cisztercita Gimnázium, valamint nyaralók Zebegényben (1934). Több tervpályázaton és kiállításon szerepelt sikeresen. 1949-ig magánirodát vezetett, és irányításával kezdődött meg a Kúria épületének helyreállítása; majd a Középülettervező Intézet (utóbb Vállalat) (KÖZTI) Magasépítési Tervezőcsoport vezetője lett (1949). Ezután főként lakóházak, kultúrházak és ipari épületek tervezésével foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

G. R.: Kútvölgyi Kórház

(részlet)

Magyar Nemzet – Pest-Buda melléklet

A Városmajor felett található, a ma közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó általános gyógyintézet terve 1930-ban született, amikor elhatározták, hogy állami alkalmazottak számára külön kórházat létesítenek itt. Az új intézmény azonban csak jóval később, 1943-ban épült fel Csánk Elemér építész tervei alapján, és az Országos Tisztviselői Betegsegély Alap (OTBA) égisze alatt üzemelt Horthy Miklós Gyógyintézet néven. Mindössze másfél évtizedig, 1945-ig viselte egykori kormányzónk nevét. A második világháborút követően 1950-ig leegyszerűsítve, OTBA Kór ház néven működött. Ekkor az egész egészségügyi ellátást átszervezve megszületett az egységes betegellátási rendszer, és a már Kútvölgyi Kórháznak nevezett intézmény élete egy napásra összefonódott a szocialista rendszer politikai elitjének életével, de legalább is egészségügyi ellátásával. Az intézményben ugyanis – eredeti céljával ellentétben – csupán egy szűk réteg, az ország politikai, gazdasági és kulturális életének „jelesei” kezeltethették magukat, de ők is kizárólag a megfelelő engedély birtokában. A köznyelv akkoriban egyszerűen csak „pártkórháznak” hívta.

Forrás: Születés hete portál – Magyar Nemzet – Pest-Buda melléklet