JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 18.Névnap: Lukács
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A magyar matematika kiemelkedő személyisége, a sokoldalú műszaki alkotó és drámaíró, BOLYAI FARKAS (Bolya, 1775. febr. 9. – Marosvásárhely, 1856. nov. 20.) már hat és fél évesen a nagyenyedi református kollégium diákja lett, ahol kitűnt nyelvtehetségével, rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével; tanárai csodagyerekként kezelték. 1787-ben báró Kemény Simon felfogadta fia mellé házitanítónak, mentornak: ez azzal is járt, hogy számára is megnyíltak azok a tanulási lehetőségek, amelyek tanítványa rendelkezésére álltak. Ekkor került a kolozsvári kollégiumba, ahol nagy hatással volt rá Méhes György, a filozófia és a matematika professzora. 1795-ben tanítványával külföldi tanulmányútra indult; bécsi és jénai tartózkodás után Göttingenbe utaztak. Az itt töltött három év meghatározó volt Bolyai Farkas életpályájára. Itt kötött barátságot Gauss-szal és itt határozta el, hogy életét a matematikának szenteli. 1799 végén érkezett haza Kolozsvárra. Megnősült és domáldi birtokán telepedett le, annak jövedelme azonban nem volt elegendő az 1802-ben már János fiával is gyarapodó család megélhetéséhez. A marosvásárhelyi református kollégium matematika, fizika és kémia tanáraként sem keresett sokat; mindenféle egyéb jövedelemforrás után kellett néznie: fordításokat készített, színdarabokat írt, saját találmányú kályhákat készített és próbált eladni; utóbbiak rendkívül jó hőhasznosítási hatásfokkal rendelkeztek és az utókor elismerését is kivívták. Mindezek mellett foglalkozott matematikai kutatásaival. Fő műve, a Tentamen 1832–33-ban jelent meg, amely összefoglaló mű önálló felfedezéseiről. Sorsának tragikuma, hogy elszigeteltsége miatt ezek a felfedezések nem kaptak megfelelő nyilvánosságot, így a tudományban más alkotók nevét viselik, még akkor is, ha bizonyítottan Bolyai Farkas jött rá azokra előbb. Kutatási területei a függvénytan, a másod- és többedfokú egyenletek közelítő megoldásai, a végtelen sorok konvergenciái voltak. Azonban talán legjelentősebb matematikusi tevékenységeként kell értékelnünk János fiának céltudatos, gondos, tehetségét korán felismerő nevelését, aki a párhuzamosokkal kapcsolatos problémakör megoldásával túlszárnyalta apja hasonló próbálkozásait, és amely megoldás a Tentamen egyik függelékeként („Appendix”) jelent meg.

Bolyai Farkas elméletei közül a végszerű téregyenlőség fogalmának megalapozását tekintik a legjelentősebbnek, amely később, a geometria fejlődése során meghatározó szerepet kapott.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal