| ||||||||||||||||||
![]() | – ![]() Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. BENYOVSZKY MÓRIC (Verbó, 1741. szept. 20. – Madagaszkár, 1786. máj. 26.), a híres világutazó nemesi családból származott, édesapja huszárezredes volt. Ifjúkorát Bécsben töltötte, majd Lengyelországba ment és ott részt vett az orosz elnyomás elleni szabadságharcban. Érdemeiért ezredesi majd tábornoki rangot kapott. 1769-ben a cári csapatok fogságába esett, Szibériába száműzték. A Kamcsatka félszigetre került és 1771-ben a kormányzó kísérőjeként bejárta a félszigetet. Orosz kutatók feljegyzései és saját tapasztalatai alapján szinte az egész Kamcsatkát átfogó, sokrétű, földrajzi, néprajzi és történeti vonatkozású ismereteket szerzett, amelyeket később emlékirataiban tett közzé. Ugyanebben az évben néhány társával egy vitorláshajón megszökött: Amerika felé vették útjukat. Több hónapos hajózással, Japán útba ejtésével jutottak el a portugál fennhatóság alatt álló Makaóba. A megismert tájakról szintén részletes, helytálló leírást olvashatunk emlékirataiban. A viszontagságok, betegségek következtében megfogyatkozott szökevények 1772. júliusában érkeztek francia földre. XV. Lajos király megbízta Benyovszkyt egy önkéntesekből álló expedíció vezetésével és kereskedelmi telep alapításával Madagaszkár szigetén. 1774. február 14-én érkeztek meg a sziget északkeleti részére, ahol Benyovszky megalapította a Louisbourg nevű települést. Diplomáciai ügyessége révén kibékítette a sziget harcban álló népcsoportjait, majd hasznos közmunkákat szervezett: utakat építtetett, csatornákat ásatott, mocsarakat csapoltatott le. Expedíciókat szervezett a sziget minden részének megismerésére. Mint kormányzó, nagy népszerűségnek örvendett: e tisztéről lemondva a bennszülöttek kormányzóvá választották. 1776-ban visszahajózott Európába: ellátogatott Magyarországra is, részt vett a bajor örökösödési háborúban, Mária Teréziától grófi címet kapott. 1784-ben Amerikába, Baltimore-ba utazott, ahonnan hatalmas rakománnyal: fegyverekkel, mezőgazdasági munkaeszközökkel tért vissza Brazília érintésével Madagaszkárra. A franciák természetesen nem nézték jó szemmel népszerűségét, erősödő befolyását. A sziget francia kormányzója fegyveres sereggel támadt rá: a túlerőnek Benyovszky csapata nem tudott ellenállni, ő maga is egy csata áldozata lett. Francia nyelvű útleírása angol fordításban jelent meg először Londonban 1790-ben Memoirs and travels címmel. Nemzetközi sikert aratott, hét nyelven, húsz kiadásban jelent meg. A művet Magyarországon Jókai Mór adta közre 1888-ban. Életútját a magyar szépirodalomban Gvadányi József (1793) és Jókai Mór (1891) örökítette meg.
| ![]() ![]() | ![]() | |||||||||||||||
|